Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1975-11-01 / 3. szám - Sz.J.: Figyelő / Figyelő

Figyelő PEDAGOGIKA Iskolaügyünk időszerű kérdései Az elmúlt év a felszabadulás 30. év­fordulójának a jegyében telt el. Jelentő­ségét nemcsak azért hangsúlyozzuk, hogy emlékezzünk, hanem elsősorban azért, hogy a jelen és a jövő számára, munkánk tökéletesítésére merítsünk a tanulságok­ból. Épp ezért keresi K. Beránek Szocialista iskolánk nevelési feladatai című írásában (1975. évfolyam, 4. szám) a következő három kérdésre a választ: Mely általános elvek és alapvető érté­kek hangsúlyozását veti fel a felszabadu­lás harmincadik évfordulója? A harminc év előtt folytatott antifasisz­ta küzdelem mely alapvető értékeit kell kiemelnünk és napjainkban milyen segít­séget jelent ez? Az utolsó évtizedben elért fejlődés bi- lanciájával és a történelmi tanulságokkal kapcsolatban különösen mely értékek kia­lakítását kell, hogy célozza az iskola, a család és a közélet az ifjúság nevelésé­ben? Az első kérdésre a válasz lényegében a következő: a felszabadító Szovjetunió, a szovjet nép, a szovjet hadsereg és a Szov jetunió Kommunista Pártja iránti tisztelet és szeretet elmélyítése állandó és alapve­tő feladat, hiszen a cseh és a szlovák nép fennmaradása a szovjet nép giganti­kus küzdelme, áldozatvállalása nélkül meg sem valósult volna. A szerző felsorolja az iskola lehetőségeit, azokat az eszközöket, amelyek elősegítik a Szovjetunió iránti tisztelet és szeretet fejlődését. A második probléma lényege: minden iskolában, minden ifjúsági szervezetben, nevelési és kulturális intézményben a Csehszlovák Kommunista Párt tiszteletére és szeretetére, programjának és politikájá­nak teljes megértésére kell nevelni. Fel kell venni a küzdelmet az antikommuniz- mus minden megnyilvánulásával szemben. A harmadik szintén rendkívül fontos és állandó feladat: megerősíteni a csehszlo­vák iskola szocialista jellegét. Az iskolák legyenek a szocializmus ügyének hathatós támogatói, mint ahogy ezt a XIV. párt- kongresszus is hangsúlyozta, a fenti elvet érvényre kell juttatni az iskolai oktatás tartalmában és módszereiben egyaránt. A kommunista nevelés hatékonysága ér­tékelésének a kritériumait nagy gonddal és igényességgel kell kidolgozni. A szerző a következő szempontok figyelembevételét hangsúlyozza: 1. folyamatosan értékelni kell a tanulók világnézeti fejlődését, vajon mennyire ké­pes a tanuló — természetesen életkorá­hoz mérten — önálló állást foglalni sa­ját világnézetét illetően; 2. az egyén, illetve az egyes csoportok világnézete meggyőződése milyen mélységű, mennyire azonosulnak a tudományos vi­lágnézet alapelveivel, a kommunista er­kölcs tartalmával, megvan-e az összhang és egység a verbális megnyilvánulások és a cselekedetek között; 3. amennyiben az egyén aktív tagja a közösségnek, milyen mértékben értelmezi és valósítja meg a kollektivizmus elveit saját magatartásában; 4. hogy viszonyul a munkához, hogyan dolgozik, mennyire kitartó, fegyelmezett, kezdeményező és öntudatos. A szerző a továbbiakban néhány prágai iskola eredményeit, sikeres akcióit elemzi és értékeli. Jarolím Skalka a folyóirat 4. számában a kommunista nevelés egységes rendsze­rének kialakítását és realizálásának fon­tosságát vázolja. Ügy kell kialakítani ezt a rendszert, hogy mind az egyén, mind a társadalom szempontjából megfeleljen a jelen és a jövő perspektivikus szükség­leteinek egyaránt. A kommunista nevelés egységes rendszerének a kialakítása a tartalmi kérdések tisztázásának függvé­nye, vagyis pontosan meg kell határozni a célokat és feladatokat. A célokkal kap­csolatban nélkülözhetetlenül fontos az adekvát eszközök és módszerek rendsze­rének tökéletesítése és fejlesztése. Nem kevésbé jelentős a gyermekek, az ifjú­ság és a felnőttek kommunista nevelésé­ben résztvevő valamennyi nevelési ténye­ző egységes, összehangolt hatásának biz­tosítása. Mindmáig túlnyomórészt az oktatás nyújtotta nevelési lehetőségeket aknázták ki az elméleti szakemberek és a gyakorló pedagógusok is. Sem a pedagógia, sem más tudomány nem vizsgálta kellő céltu­datossággal és rendszerességgel az egyéb tevékenységfajták nevelési aspektusait, a tanórán kívül megvalósuló nevelés fogya­tékosságai részben ebből is adódnak. Dr. Prof. Gustáv Pavlovié akadémikus Akceleráció és a szocialista iskola c. ta­nulmányában a burzsoá köztársaság isko­94

Next

/
Oldalképek
Tartalom