Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-02-01 / 6. szám - Csémy Rozália: A munkás- és parasztszármazású tanulók hátrányos helyzetének néhány problémája / A fiatal pedagógusok és pedagógus jelöltek fóruma
rányait az iskola nem képes kielégítően ellensúlyozni. Az indulási hátrány nem csökken, hanem fokozódik. Jellemző ezekre a gyerekekre, hogy tanulmányi eredményeik már az alapiskolában gyengébbek, mint az értelmiségi dolgozók gyermekeié, majdnem egy egész osztályzattal és a lemorzsolódás is hatszor nagyobb, ami már eleve kizárja, megnehezíti a továbbtanulást, megszerezni azt a műveltséget, amelyet társadalmunk eleve biztosít számunkra. 3. Vajon a fizikai dolgozók gyermekei minden vonatkozásban hátrányban vannak? Nem. A fizikai munkához való viszonyuk, a kollektív erkölcs tekintetében — általában erkölcsi síkon — ezek a gyerekek nincsenek hátrányban. 4. Csak a fizikiai dolgozók gyermekei vannak hátrányban? Nem. Nyilvánvaló, hogy hátrányos helyzetben van minden gyerek, aki „kettős nevelésben“ részesül, akit bármi oknál fogva elhanyagolnak. Hátrányos helyzetben vannak a széthulló családok gyermekei is, sokan azok közül is, akik osztatlan iskolába járnak, vagy bejáró tanulók, és a különösen mostoha lakásviszonyokkal rendelkező családok gyermekei. Tehát értelmiségi származású tanuló is lehet hátrányban. De ezek a hátrányok mind olyanok, amelyek a fizikai dolgozók gyermekeit is érinthetik még az általános hátrányos helyzetükön kívül. Közvélemény kutatásom és jelmérésem eredményei a hátrányos helyzettel kapcsolatban Közvéleménykutatásom célja, hogy megállapítsam: mennyire ismert ez a probléma a munkások és pedagógusok körében, a két leginkább érintett réteg képviselői között. Vizsgálataimat 1975 februárjában végeztem, s összesen húsz pedagógust és húsz munkást kérdeztem meg. Elsőként azt vizsgáltam meg, hogy társadalmi rendszerünk egyik legfontosabb politikai — a továbbtanulás egyenlő esélyeivel kapcsolatos — tétele mennyire vált sztereotípiává a gondolkodásban és ezek a sztereotípiák mennyire élnek a vizsgált rétegek tudatában. Első kérdésem: továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban többféle véleményt lehet hallani. Egyesek véleménye szerint hazánkban a szülők foglalkozásától függetlenül minden gyereknek egyforma esélye van a továbbtanulásra. Egyetért Ön ezzel a kijelentéssel, vagy sem? Pedagógusok Munkások száma °/o-ban száma %-ban Minden gyermeknek egyforma esélye van a továbbtanulásra. 6 30 12 60 Nincs minden tanulónak egyforma esélye a továbbtanulásra. 13 65 5 25 Egyéb 1 5 3 15 összesen 20 100 20 100 A munkások többsége, 60 %-a egyetért azzal a kijelentéssel, hogy minden gyereknek egyforma esélye van a továbbtanulásra. A sztereotip gondolkodás továbbélésére utal tehát az a tény, hogy a megkérdezett munkások ilyen arányban úgy látták: a továbbtanulási esélyek a szülők foglalkozásától függetlenül egyenlők. A pedagógusok 30 °/o-a egyetért, a nagy többsége, 65 %-a azonban nem ért egyet a kijelentéssel. 165
