Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-02-01 / 6. szám - Csémy Rozália: A munkás- és parasztszármazású tanulók hátrányos helyzetének néhány problémája / A fiatal pedagógusok és pedagógus jelöltek fóruma
Ha összehasonlítjuk a munkások és pedagógusok véleményét, arra a következtetésre jutunk, hogy a pedagógusokat intenzívebben foglalkoztatja a probléma. Munkájukból adódóan véleményük differenciáltabb képet tükröznek, és válaszaikra kevésbé jellemző a sztereotip gondolkodás. Amikor leszűkítettem a kérdést konkrétan a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási esélyeire, már jelentősen eltérő válaszokat kaptam. Kérdésem a következőképpen hangzott: Vannak akik azt mondják, hogy a dolgozók gyermekeinek kisebb az esélyük a továbbtanulásra. Egyetért Ön ezzel? Pedagógusok Munkások száma %-ban száma %-ban Egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek kisebb az esélye 12 60 9 45 Nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek kisebb az esélye a továbbtanulásra. 8 40 8 40 Egyéb 0 0 3 15 Összesen 20 100 20 100 Azok a munkások, akik azt állították, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek kisebb az esélye a továbbtanulásra, az okokat a következőkben látták: „Az értelmiségi származású gyerekek többet tudnak, mert megvan rá a módjuk.“ „A munkás nem tud annyit foglalkozni a gyerekével.“ „Miért kínozzam a tanulással, nem megy neki, és munkásra is szükség van.“ „Egy állatgondozó is megkeres annyit, még többet is, mint egy hivatalnok.“ Az okok megfogalmazásánál látjuk, hogy saját, mindennapi tapasztalatukból indultak ki. A kisebb esélyek valódi okát azonban kevesen látják. A pedagógusok véleménye a fizikai dolgozók hátrányos helyzetének okairól a következő volt: Az otthon, a családi környezet hatása. A fizikai dolgozók nem tudnak olyan segítséget nyújtani gyermeküknek, mint az értelmiségi szülők. A szülők, gyermekek alacsonyabb ambíciójában látják az okot, továbbá a család szőkébb anyagi helyzetében. A válaszok többsége az okokat a családban, az ingerszegény környezetben látják. A feltett kérdésekre kapott válaszokból kitűnik, hogy főleg a pedagógusok körében ismert a hátrányos helyzet problémája, s a hátrányos helyzet okait reálisabban látják. Munkám további részében a családi hatástényezők tükröződését vizsgálom a tanulók tanulmányi eredményén. Bizonyítani igyekszem azt a tényt, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi átlaga majdnem egy egész osztályzattal gyengébb, mint az értelmiségi származású gyerekek tanulmányi eredménye. Bizonyítani kívánom azt is, hogy milyen pozitív pedagógiai hatással járó tényező az apa és az anya felsőfokú iskolázottsága, sőt már az anya középfokú iskolázottsága is, s a szülők olvasottsága. Továbbá azt, hogy milyen negatív hatású az apa és az anya iskolázatlansága, a rossz anyagi helyzet, a pedagógiai elhanyagoltság, mindenekelőtt az, ha az anya hétköznapi estéken egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán foglalkozik gyermekével. E probléma feltárásához kutatási módszerül a kérdőíves módszert választottam. Az általam összeállított kérdőíven a következő kérdések szerepeltek: 1. Milyen volt a tanulmányi eredményed átlaga az elmúlt félévben? 2. Milyen a szüleid iskolázottsága? a) apa iskolázottsága (alapfok, középfok, felsőfok) b) anya iskolázottsága (alapfok, középfok, felsőfok] 166
