Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-09-01 / 1. szám - Sz.J.: Figyelő / Figyelő
bí?, Kde je?, Co máš? — Ja mám bábiku stb. Megnevezték a környezetükben lévő tárgyakat, játékszereket: lampa, okno, bábika, auto stb. Megfelelő időben és helyzetekben gyakorolták a társadalmi érintkezés formáit: köszönés, kérés, megköszö- nés stb. — Prosím, ďakujem. Ismerkedtek a család tagjaival — otecko, mamička, és cselekvéseikkel — mamička vari, otecko číta. Megismerkedtek az állatokkal: mačka, pes, stb. Segítségünkre szolgáltak az alapiskolából kikölcsönzött diafilmek és a Képes könyvből bábok segítségével illusztrált cselekvések. Énekeltek és dallamos szlovák dalocskákat hallgattak lemezekről. Szlovák dalos játékokat játszottak. Már rövid szlovák verseket és mondókákat is ismernek. Ezek gyakorlása mindig к ö- t e 11 e n formában történt. A gyermekek tetszésük szerint kapcsolódnak be az egyes tevékenységekbe. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a gyermekek nagy érdeklődéssel fogadták a szlovák szót, élvezettel hallgatták a dalokat, verseket. Szívesen játszották a már ismert dalos játékokat. A szavak jelentését nem ismerik minden esetben pontosan, de a gyakran előforduló szavakat és kifejezéseket nagyjából megértik és ismerik. Szükséges a tapasztalatok, észrevételek rendszeres értékelése, amelyet közösen végeznek az óvónők az első osztályban működő tanítónőkkel. A szülők körében is tetszést, valamint elismerést váltott ki a magyar óvodák szlovák nyelvű foglalkozása. Egyes óvodákban a hírközlő táblán óvónőink a szülők neszére tájékoztatót készítettek a tanult szlovák szavakból, hogy így a szülők is követhessék gyermekeik ismereteit. Ahhoz, hogy az elkövetkező nemzedék internacionalista szellemben nevelkedhessen, elsősorban az óvónők és az első osztályban működő tanítók, valamint a szülők együttműködése szükséges. Figyelő AZ ÓVODAI NEVELÉS RODINA A ŠKOLA • A párt 1973. júliusi plénuma hangsúlyozta az óvodai nevelés fejlesztésének fontosságát, a nevelőmunka rendszerének e fokozatra való kidolgozását, a nevelési intézmények hálózatának a kibővítését, illetve az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának növelését. Különösen az ötéves, illetve a cigány származású gyermekek „beiskolázásának“ kérdése elsőrendű fontosságú, hogy az iskolára való előkészítés minél egységesebb és jobb legyen. Az iskolai lemaradásnak az okát feltétlenül az iskolára való helyes felkészítés hiányában kell keresni. Sok üzem, földműves szövetkezet egyoldalúan úgy értelmezi, hogy az óvodák létrehozása egyedül az állam feladata (Szlovákiában csupán az óvodák 6,2 %-a üzemi, illetve szövetkezeti); a szociális intézkedések keretén belül feltétlenül többet kell áldozniuk az ü- zemi óvodák létesítésiére, támogatására. Nem lehet az óvodát úgyszólván kizárólagosan szociális intézménynek tekinteni, vagyis hogy csupán a dolgozó anyák gyermekei számára kell létesíteni. A neveléstudomány eredményei és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy az óvoda az iskolarendszer első lépcsőfokát jelenti, s mint ilyen, gondoskodik a gyermekek helyes testi fejlődéséről. értelmi képességeinek kibontakoztatásáról, segít kialakítani a megfelelő készségeket és szokásokat, amelyek a gyermek további, iskoláskori fejlődésének az alapját jelentik. (Dr. A. Záhradník: Predškolská výchova a základné školstvo vo svetle júlových: plén. 1974. 3. szám, 70—72. old.) 24
