Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-09-01 / 1. szám - Sz.J.: Figyelő / Figyelő

A TANÍTÓ Az iskolaéretlen, vagyis a 6. életévüket betöltött, de az iskola követelményeinek eleget tenni nem tudó gyermekek fejlesz­tő foglalkoztatása komoly gond. Ha u- gyanis továbbra is csupán abban a kör­nyezetben maradnak, ahol eddig éltek, nincs biztosíték a lemaradás behozására. Az a legjobb megoldás, ha rendszeresen járnak óvodába, s ott külön csoportokban foglalkoznak velük. Szerencsés Rudolfné a lap ez évi 3. szá­mában a felmentett I. osztályosok fejlesz­tő foglalkoztatásáról ír. Azt tapasztalta, hogy a cigány szülők a 6 éves gyermeke­ket sokkal könnyebben elengedik óvodába, mint a kisebbeket valószínűleg azért, mert megszokták, hogy 6 éves korától va­lahová járni kell a gyermeknek. Az óvo­dából naponta átjöttek az iskolába, ahol az I. osztályra való előkészületeket egy éven át végezték. E kísérleti jellegű kezdeményezés első lépése a felmérés volt — meg kellett ál­lapítanunk a gyermekek számfogalmának, szókincsének, színismeretének, szokás — viselkedési formáinak a szintjét, helyzetét. Kezdetben csak tolmács segítségével boldogult a pedagógus, a gyermekek nem tudtak magyarul. A szókincs-felmérés úgy történt, hogy utasításra kellett cseleked­niük: „Fogd meg a füled!“ stb. (Csak az a gyermek teljesítette, aki megértette, mit jelen a „fogd meg“ és mi az, hogy „fül“). A magyar nyelv tanítását tárgykörök sze­rint próbálta megvalósítani, amelyeken belül szóanyagokat állított össze. 18 hét alatt 550 szót sajátítottak el a gyermekek. A szóanyagot a következő tárgykörökhöz csoportosította: (a közelitől a távoli felé): — a szokások, viselkedési formák; — ismerkedés az is­kolával; — az otthon; — egészségünk vé­delme, az állatok; — a közlekedés. Munkája jellemző vonásai: 1. az egyszerűségre, a könnyen érthető­ségre törekvés, hogy a gyermekeket si­kerélményhez segítse, 2. a nyelvi tartalmat mindenkor sokol­dalúan szemlélteti (kép, mozgás, cselek­vés, szó), 3. a gyakorlást játékos módszerekkel végzi. A folyó5rat 5. számában Gled Lajosné korrepetálási eljárásáról számol be. Először megfigyeli a gyermeket, majd feljegyzi magának: miben tapasztalt lema­radást. Igyekszik potosan meghatározni annak okát és mértékét, ennek alapján tervezi és szervezi meg az egyéni foglal­kozás módját, tartalmát és mennyiségét. A foglalkozás mindaddig tart, amíg a gyer­mek megfelelő előrehaladást nem ér el. Ehhez szabja, változtatja a tevékenység- formákat, amelyeket a fejlesztés célja szerint három csoportba sorolt: — a beszédgátlűsosság megszüntetése, — a térbeli orientációs képesség fej­lesztése, — az akarat és ,a tanuláshoz való vi­szony fejlesztése, fokozása. A beszédgátlásosság megszüntetését bábozással (egyszerű tréfás jelenet bemu­tatása után a báb 'kérdéseire felelnie kell, majd szerepcsere — folyamatosan hozzá­segíti a gyermeket ahhoz, hogy a leját­szott jeleneteket összefüggően elmondja), mesemondással, a cselekvésbe való bele­éléssel, dramatizálűssal segíti elő. A térbeli orientáció képességeinek fej­lesztésére a cselekvést állítja előtérbe. A szerző konkrét esetek leírásával illuszt­rálja az akarat fejlesztését elősegítő el­járásokat is. PEDAGÓGIAI SZEMLE Hermann Alioe: Övodásgyermekek isme­retszerzési motivációja című tanulmánya a folyóirat 1974. évi 1. számában vizsgá­latairól számol be, amelyek a motiváció a- lakulását közvetlenül igyekeztek megra­gadni. A környezetismereti foglalkozáso­kon a kiscsoportos gyermekeket nagycso­portos korukig figyelte. Kérdésfeltevése: mi motiválja a gyermeket, hogy a foglal­kozásokon aktívan részt vegyenek? Mi­lyen szerepet }й15ггк ebben a foglalkozás tárgya, milyen szerepet az alkalmazott módszer? A szerző részletesen vázolja a vizsgá­lat tartalmát, metodológiáját. A követke­zőkben az eredmények értelmezésének néhány pontját idézzük. 1. Első megállapítása az, hogy a köz­lekedési eszköz és az „élő állat“ tárgy­kört leszámíva, a gyermekek érdeklődését nem a foglalkozás tárgya ragadja meg. Kitűnő dia'filmeket mutattak be például nekik a^ házi állatok, a vízi madarak éle­téről. örültek a vetítésnek, de különö­sebb hatást nem váltott ki belőlük. A 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom