Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-12-01 / 4. szám - Máliková, Mária: A monoglották és bilingvisták
1 tak, a magánhangzók váltakoztak. Valamennyi szó első és utolsó mássalhangzója nagyon hasonlított a szlovák és a magyar zöngétlen veláris zárhangra (K). A középső mássalhangzó zöngétlen affrikáta (CS) mint a szlovák „bača” vagy a magyar „kacsa” szóban azzal a különbséggel, hogy erősen palatalizált volt, és a vizsgált egyének közül egyesek úgy érzékelték, mint a zöngétlen felpattanó zárhangot (palatális) (TY) (mint a szlovák „fahal” vagy a magyar „kutya” szóban. A hallási analizátor érzékenységét a- zokon a magánhangzókon ellenőrizzük, a- melyek a szavakban váltakoztak. A négy kurd szóban öt különböző magánhangzó szerepelt. Ezek a következők: E — elülképzett, középső nyelvállású magánhangzó. Egyaránt előfordul a szlovák és a magyar nyelv magán- hangzóállománvában (például a szlovák „stred” vagy a magyar „megy” szóban. A — középső nyelvállású hátul képzett magánhangzó a szlovákban, alsó nyelvállású hátul képzett magánhangzó a magyarban. Kissé zártabban ejtjük ki, mint a szlovák ,,a”-t a „bača” szóban. Akusztikai hatása mélyebb, körülbelül olyan, mint a magyar a az ablak szóban. J — középső nyelvállású semleges magánhangzó. Sem a szlovák, sem a magyar nyelvben nem fordul elő. A- zonban gyakran megtaláljuk az orosz és az angol nyelv állományában — kizárólag a hangsúlytalan szótagokban (pl. az orosz cheraso vagy az angol „about” (ebout) szóban. Ü — elülképzett magyar labiális magánhangzó. Előfordul a magyar, német és a francia nyelvben (pl. a magyar „fül”, a német „fünf”, a francia „une” (ün). L — szótagképző oldat képezett hang. sem a szlovák, sem a magyar nyelvben nem fordul elő. Részben hasonlít a lengyel kemény (l)-hez. A második résztesztet is született kur- dokkal játszattuk magnószalagra. Ennek a résztesztnek a lefolyása a következő volt: A vizsgázók elé kitett íven négy kurd szónak anyanyelvűkre való fordítása volt felírva. A vizsgált tanulók magnószalagról hallgatták fokozatosan a kurd szavak kiejtését és fordítását. A teszt végrehajtása előtt megtanítottuk a tanulókat a kurd szavak érzékelésére és értelmükre. A vizsgált tanulók minden kurd szót fordítással együtt különböző sorrendben átlag 12 X hallottak. Ez a begyakorlás 4 percig tartott. Aztán következett az ismeretek ellenőrzése teszt segítségével. A szavak első tíz besorozásakor a tanulók a 4 kurd szó egyikét elszigetelten kontextus nélkül és különböző sorrendben hallgatták. Feladatuk volt megjelölni a szlovák vagy magyar szót, a hallott kurd kifejezés fordítását. A részteszt második fele nehezebb volt. A tizedik feladat után a vizsgált tanulóknak jelezték, hogy a megtanult kurd szavak mondatokban fognak előfordulni. Feladatul kapták hallás alapján megkülönböztetni a szót a mon- datszövegben és megjelölni a hallott szó megfelelő fordítását, mint az első tíz fel- adalban. A kurd mondatok 2—5 szóból álltak. A megtanult szavak nem fordultak elő rendhagyó helyzetben. A vizsgált tanulók válaszainak jelölésére a „ceruza-papiros” technikát használtuk. Mindkét résztesztet sablon segítségével értékeltük. Az értékelés ilyen technikája lehetővé teszi a lehető legnagyobb tárgyilagosságot és nem idő-igényes. A kutatás eredményeinek magyarázata összesen 1426 szubjektumot vizsgáltunk meg teszt segítségével. Életkoruk 10—15 év közt mozgott. A szubjektumok Dél- és Kelet-Szlovákia szlovák és magyar taní- si nyelvű iskolái 4—8. osztályos tanulóiból tevődtek össze. A kutatás folyamán anyanyelvűk szerint három csoportba osztottuk őket. Az elsőbe kerültek a szlovák, a másodikba a magyar anyanyelvűek, a harmadikba a bilingvisták. Az egyes csoportok aritmetikailag kiszámított átlagteljesítményei a következők voltak: . , A szubj. 1. részteszt 2. sz. részteszt nyanye v száma Pontok % Pontok °/o szlovák 709 11,65 58,05 9,25 46,20 magyar 425 11,68 58,40 10,27 51,30 bilingvista 292 12,28 61,40 11,26 56,30 111
