Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-12-01 / 4. szám - Máliková, Mária: A monoglották és bilingvisták
Az 1. számú táblázat áttekintést nyújt a vizsgált tanulóknak az egyes csoportokban szereplő számáról és a mindkét résztesztben pontokban és százalékokban kifejtett, aritmetikailag felmért átlagteljesítményről, (20 pont a résztesztben 100 %-os teljesítményt jelent.) A kutatás eredményei igazolták azt a feltevést, hogy a bilingvisták beszédhallása átlagban véve érzékenyebb az idegen nyelvi szegmentális és prozódikus elemek felfogására, mint a monoglottáké. Az első résztesztben, amely igazolta a hallási analizátornak a szabálytalan szóhangsúllyal kapcsolatos érzékenységét, a szlovák és magyar monoglották egyenlő teljesítményeket értek el. Ezzel szemben a bilingvisták 3 %-kal jobb eredményt mutattak fel. A bilingvisták 3 százalékkal nagyobb átlagteljesítménye aránylag csekély eredmény. Ezt a tényt a következőképpen magyarázzuk: A magyar-szlovák vagy szlovák-magyar bilingvisták nem voltak képesek túlságosan érzékenyen reagálni a szabálytalan szóhangsúlyra, minthogy mindkét nyelvben (mind a szlovákban, mind a magyarban) a szóhangsúly állandó és szabályszerűen az első szótagra esik. Mindkét hangsúly fizikai-akusztikai szubsztrátuma igen hasonló: dinamikus-hangsúlyos. A második résztesztben elért teljesítmények, amelyek részben igazolták a hallás érzékenységét az idegen nyelv vokális elemei érzékelésére és megkülönböztetésére, tagoltabbak és érdekesebbek. A magyar monoglották 5 %-kal jobb eredményt értek el, mint a szlovákok. A bilingvisták teljesítménye 10 %-kal szárnyalta túl a szlovák mo- noglottákat és 5 %-kal a magyarokat. (Áttekinthetőség kedvéért lásd az 1. számú gráfot.) \ magyar 51,30 % \ Az 1. számú graf áttekintést nyújt a második részteszt mindhárom csoportja aritmetikai átlagteljesítményéről: A második részteszt teljesítményit sem lehet helyesen értelmezni a szlovák és magyar magánhangzórendszer összehasonlítása nélkül. Áttekinthetőség és az olvasó gyors tájékoztatása céljából közöljük a szlovák és a magyar mássalhangzók rendszerét. A szlovák magánhangzók áttekintése elölső közép hátsó magas i, í u, ú közép e, é o, ó mély a, á A magyar magánhangzók áttekintése elölső közép hátsó magas i, í ü, ű u, ú közép é, ö, ő ó e о mély á, a A fenti áttekintésből kitűnik, hogy a magyar monoglotta magánhangzórendszere, hasonlóképp, mint a bilingvistáé, a következő magánhangzókkal gazdagabb: ü, ü, ö, ő, é, mint a szlovák monoglották magánhangzőrendszere. Az ü magánhangzó szövegünkben is előfordult egy szóban. Azért volt a magyar monoglottáknak a szlovákoknál 5 °/o-kal jobb átlageredménye. A bilingvistáknak az ebben a résztesztben elért határozottan jobb eredményét az a tény magyarázza, hogy bár fonológiai szempontból mindkét nyelv magánhangzórendszere hasonlít egymáshoz (mind a szlovák, mind a magyar nyelv-öt alapvető magánhangzót tartalmaz: i, e, a, o, u, amellett a magyar magánhangzórendszer a labializált ü, ö-vel és az elölső ejtésű magas, feszült é-vel gazdagabb artikulációs szinten van — ez vonatkozik a percepció és diszkrimináció szintjére is], a két nyelv közt nagyobb eltérések vannak. Ezért a bi- lingvisták hallási analizátora érzékenyebb egyes szegmentális és prozódikus elemek ’ felfogására. bilingvista 56,30% 1. sz. gráf j szlovák 46,20% 112
