Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-12-01 / 4. szám - Bertók Imre: A szlovák és a magyar nyelv tipológiai összevetése
nyelvet. Bertagajev erről a következőket mondja: „Ha feltételeznénk is, hogy ilyen folyamat (a teljes asszimiláció H. I.) lehetséges, ennek nagyon hosszantartónak kell lennie és nem játszódhat le egy vagy két generáció élete alatt.”14 Példának hoz fel egy már több mint 200 éve létező orosz-jakut kétnyelvűséget egyes Jakutföl- dön élő izolált orosz nemzetiségű csoportoknál, vagy kb. 200 burját nemzetiségű egyénnek az esetét, akik orosz környezetben élnek, és akik burját-orosz kétnyelvűségüket már csaknem 300 éven át megőrizték.15 IRODALOM £S JEGYZETEK: 1 MICHAJLOV, M. M.: Ob izucsenyiji problemi dvujazicsija. In: Jazik i obscsesztvo. Moszkva, Izda tyelsztvo ,.NAUKA, 1968. 212—214. 1. (213. 1). 2 KIRÁLY Péter: A kétnyelvűség. Kortárs. 1974. 6. sz. 966—973. 1. (969. l.J. 3 lásd POHL, ]. (Bruxelles): Bilinguismes. In: Revue roumaine de linguistique. Tome X. 1965. No 4 p. 344—49 („Qualité tf un sujet ou ď une population qui se sert couramment de deux langues, sans aptitude marqée pour I une plus que I autre. — p. 344). 4 ACHMANOVA, O. Sz.: Szlovar* lingvisztyicseszkich tyerminov. Moszkva. Izdatyelsztvo „Szovetszkaja enciklopegyija“ 1966, 125. 1. s ZIMA, P.: K obecným otázkam výzkumu multilingvních oblastí. In: Slova a slovesnost. 1, XXVII- 1966, 16—23. 1. (19. 1.). 6 A 3. szám alatt idézett J POHL (Université libre de Bruxelles, Faculté de Philosophie et lettres) belga kutató tanulmányának találóan a Bilinguismes — Bilingvizmusok (tbb. sz.) címet adta. 7 ALBRECHT, E. Beträge zur Erkenntnistheorie und das Verthältnis von Sprache und Denken. Halle (Saale) 1959. 102. 1. 6 HAVRÁNEK, B.: Zur Problematik der Sprachmischung. In: Travaux linguistiques de Prague. 2. Academia. Prague- 1966 81—95. 1. (83. 1.). 9 BERTAGAJEV, T. A.: Bilingvizm i jego raznovidnosztyi v sziszteme upotreblenyija. In: Problemi dvujazicsija i mnogojazicsija. Moszkva 1972. 82—98. 1. 10 i. h. 345. 1. 11 i. h. 10. számú megjegyzés 94. 1. : Über den — meiner Meinung nach — unnötigen Terminus „Diglossie“ Vgl. C. A. FERGUSON, Diglossia in Word 15, 1959, S. 324 ff., A. F. SJOBERG in Word 18, 1962, 269 ff. u. a. 12 lásd KOVÁČ Damián: K psychologickému profilu viacjazyčného jedinca. In: Zborník prednášok z konferencie o psychologických základoch vyučovania cudzích jazykov. Mestský dom kultúry a osvety v Bratislave 1972, 9—34. 1. [17. 1.). 13 i. h. 348. 1. 14. i . h. 86. 1. 15 i. h. 86—87. A SZLOVÁK ÉS A MAGYAR NYELV TIPOLÓGIAI ÖSSZEVETÉSE Dr. BERTÓK IMRE I. Tipológiai különbségek a szlovák és a magyar nyelv között A nyelv eredete és az egyes nyelvek helye a világ nyelvei között régóta érdekelte az emberiséget. A nyelveket sokféleképpen osztályozták. A nyelvtudomány a nyelvek osztályozásában általában a nyelv származásából (genealógia), a szerkezetéből (morfológia) és a földrajzi környezetéből (geográfiai realitás) indul ki. A nyelveket szerkezeti felépítésük alapján típusokba sorolták. A nyelveknek egyes jelenségei (hangtani, alaktani, mondattani) kölcsönös viszonyban vannak. Ezek a jelenségek vagy kölcsönösen kedvezőek, vagy kedvezőtlenek. A kedvező jelenségek összessége a típus. Nagy általánosságban öt ilyen típusról beszélünk. Ezek a hajlító (flektáló), a belső hajlító (introflektáló), a ragozó (agglutináló, az elkülönítő (izoláló) és a poliszintetikus típus. A összevető tipilógia a nyelvekben azonos, hasonló és eltérő jelenségeket vizsgálja. A tipológia nem mai eredetű nyelv- tudományi ágazat. Alapjai visszanyúlnak a régi görögökhöz és a rómaiakhoz. Ezek a két rokon nyelvet, a görögöt meg a latint, hasonlították össze hasonlóságok (a- nalógiák) és különbözőségek (anomáliák) alapján. A szláv nyelvek közötti összehasonlítások is régi keletűek. A magyar nyelvet nem rokon nyelvekkel már Ján Amos Komenský is összevetette a Metho- dus Linguarum Novissima c. művében. A magyar nyelv agglutináló jellegét felis103'
