Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-02-01 / 6. szám - Szeberényi Z. Judit: Könyvekről / Könyvekről
4. érdeklődő, változó figyelmű, folytatást kereső típus; 5. közönyös típus, akit az esztétikai befogadó és cselekvő tevékenységek sem a tanórán, sem azon kívül nem érdekelnek. E kategóriákat az esztétikai tevékenység három fő tényezőjével jellemzi: az érdeklődés-, közönyösség szintjével, a folyamatos és változó figyelem fokával, a folytatáskeresés meglétével vagy nemlétével. A következtetést ebből meríti, miszerint az 'alsó tagozatban a vizsgált tevékenységi formák kölcsönösen hatnak egymásra, de ugyanakkor hatnak a többi művészetekkel kapcsolatos gyermeki tevékenységre is. Illetve: akiben kialakul a „folytatás keresésének“ személyiségjegye az olvasásban, az éneklésben és rajzolásban, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy azokon az esztétikai területeken is kialakul az önálló értékes tevékenykedés keresése, amelyekre az iskolában kevés inspirációt vagy pedig nem rendszeres ösztönzést kaphat csak. A „folytatást-kereső“ személyiségjegy az ún. ,,kreatív“ (alkotó, önálló, nem sémákban gondolkodó, önmagát kifejezni tudó) gyermekre jellemző. A második részben (Kakas a Napban, avagy elsajátító tevékenység a nevelésben) a marxista esztétika tanításai alapján fejtegeti az esztétikum egyéni tevékenység útján történő elsajátításának a folyamatát. Az esztétikai indokon kívül a pedagógiai és lélektani összetevőket is vizsgálja. A harmadik rész (Abel esete a gvár- gyiánnal avagy a gyermekek önálló esztétikai tevékenységei) az adott korú gyermekek mesehallgatását, olvasását, zenehallgatását, filmnézését, énekes játékait, rajzolását és festését elemzi. A mai gyermek leggyakoribb és legkedveltebb tevékenységei között főként befogadó tevékenységek szerepelnek (mesehallgatás, olvasás, film- nézés) az egyetlen cselekvő tevékenységgel, a rajzolással szemben. Az énekes játék már a II. osztályban háttérbe szorul, a IV. oszályosok végleg kilépnek belőle. Szembeszökő a táncdal hódítása (a dramatizálás igényére vall, hogy előadják, ami többet ér a puszta hallgatásnál, mert lehetőséget ad az önkéntelen komikumra, karikí- rozásra). Külön figyelmet érdemel a szerzőnek a közölt gyermekrajzokkal kapcsolatos eszmefuttatása. Itt is, miként az előző fejezetekben, a vizsgálódások eredményei mellé írók, művészek gyermekkori élményeikre való visszaemlékezéseit iktatta, a pedagógiai szöveg nemcsak olvasmányosabbá válik ezáltal, de meggyőzőbbé is, hiszen az írók szuggesztív módon, művészi tehetségük birtokában „képesek hitelesen megrajzolni azt a lelkiállapotot, amelyet nemcsak bennük keltettek annak idején, hanem minden gyermekben, a mai gyermekben is létrehoznak az esztétikum különféle megnyilatkozási formái.“ A szerző elsősorban tanítóknak, gyakorló pedagógusoknak ajánlja munkáját. Hogy a közölt példák és elemzések tanulmányozásán túl a vizsgálódásokat, megfigyeléseket és felméréseket maguk a pedagógusok is sikerrel elvégezhessék a részletes elemzéssel együtt, pontosan leírja az alkalmazott módszereket. SZEBERÉNYINÉ Z. JUDIT 190
