Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-02-01 / 6. szám - Szeberényi Z. Judit: Könyvekről / Könyvekről

tárolása és felhasználása) fedezhetők fel. A cikkek a számítógépekben rejlő lehetőségek pedagógiai hasznosításáról szólnak. Olvashatunk a számítógépes oktatás céljáról, elméletéről, rendszereiről, ha­tékonyságáról, további problémáiról, majd a tanítási munka számológépes megtervezéséről. Az oktatási forradalom — amely az oktatás gondolati tártál mára éppúgy kiterjed, mint a tananyagra — igen nagy követelményeket tá­maszt a pedagógussal szemben. Szükség van ezért iaz adatfeldolgozó programok segítségére az oktatás szervezésénél és tervezésénél; szüksége van tehát az automatikus adatfeldolgozásra. A könyvből megismerjük a világszerte végzett nagyarányú kutatómunkát, az elektronikus számítógépek számára „előírt“ teen­dőket. Ezeknek a számítógépeknek a segítségével sok munkaidő takarítható meg s használható fel más, fontosabb célra. A könyv ismerteti az órarendké­szítési rendszereket, elképzeléseket és kísérleteket, a számítótechnika gya­korlati felhasználását a tanügyi igazgatásban az információk megszerzése terü­letén. Megismerjük — többek között — a számológéppel végzett dolgozatelem­zéssel kapcsolatban folytatott kísérleteket, problémákat és gyakorlati meg­oldásokat. A könyvre felhívjuk pedagógusaink figyelmét. Nem kidolgozott megoldásokat találunk benne, hanem a várható lehetőségekről, a kísérletek céljából átvehető tapasztalatokról tájékozódhatunk. A közölt cikkek sokoldalúan mutatják be az elektronikus számítógépek pedagógiai felhasználhatóságának problémakörét s így hasznos ismereteket nyújtanak mindenkinek, akit a számítógépek további fejlődésének kérdései érdekelnek. Az alkalmazási alapelvekre vonatkozólag sok érdekes tudnivalót, útmutatást jelentenek ezek a cikkek a gyakorló peda­gógusok számára is. Dr. rubÖCZKY ISTVÄN Dr. MÉSZÁROS ISTVÁN: GYERMEKTÍPUSOK — ESZTÉTIKAI TEVÉKENYSÉGEK (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971) Miért nem szokványos pedagógiai tanulmány Mészáros István új könyve? Nyilván nemcsak azért, mert kitűnő illusztrációk tarkítják, s mert a borí­tólapján bűbájos, színes gyermekfest­mény pompázik, újszerűsége, értéke több tényező eredménye. Legfőbb érdeme az, hogy vertikáli­san vizsgálja az esztétikai nevelést. Az esztétikai neveltség mércéjének a gyermekek iskolán kívüli, otthoni ön­álló mesehallgatását, rajzolását, ének­lését tartja, mondván: „a gyermekben akkor alakul ki és emelkedik egyre magasabb szintre a szép élvezésének képessége, ha ezt egyéni tevékenység keretében „gyakorolja“. Adatgyűjtése és feldolgozása is kifejezetten a gyer­meki tevékenységre irányul. Az első részben (Magda és Ágnes, avagy gyermektípusok az esztétikai tevékenységben) az olvasás,- ének- és rajzórán szerzett megfigyelések, a szü­lőkkel és a 8, illetve 10 éves gyer­mekekkel folytatott beszélgetés, va­lamint különböző kérdőívek alapján a következő gyermektípusokat különböz­teti meg: 1. érdeklődő, folyamatos figyelemre képes, de belenyugvó típus, aki a tan­órán kívül nem keresi e tevékenysé­gek végzésének lehetőségeit; 2. érdeklődő, folyamatos figyelemre képes, folytatást kereső típus, aki igyekszik szabad idejében is efféle te­vékenységekben részt venni; 3. érdeklődő, változó figyelmű, be­lenyugvó típus; 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom