Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-02-01 / 6. szám - Szeberényi Z. Judit: Könyvekről / Könyvekről

tárolása és felhasználása) fedezhetők fel. A cikkek a számítógépekben rejlő lehetőségek pedagógiai hasznosításáról szólnak.

Olvashatunk a számítógépes oktatás céljáról, elméletéről, rendszereiről, hatékonyságáról, további problémáiról, majd a tanítási munka számológépes megtervezéséről. Az oktatási forradalom — amely az oktatás gondolati tártál mára éppúgy kiterjed, mint a tananyagra — igen nagy követelményeket támaszt a pedagógussal szemben. Szükség van ezért iaz adatfeldolgozó programok segítségére az oktatás szervezésénél és tervezésénél; szüksége van tehát az automatikus adatfeldolgozásra. A könyvből megismerjük a világszerte végzett nagyarányú kutatómunkát, az elektronikus számítógépek számára „előírt“ teendőket. Ezeknek a számítógépeknek a segítségével sok munkaidő takarítható meg s használható fel más, fontosabb célra. A könyv ismerteti az órarendkészítési rendszereket, elképzeléseket és kísérleteket, a számítótechnika gyakorlati felhasználását a tanügyi igazgatásban az információk megszerzése területén. Megismerjük — többek között — a számológéppel végzett dolgozatelemzéssel kapcsolatban folytatott kísérleteket, problémákat és gyakorlati megoldásokat.

A könyvre felhívjuk pedagógusaink figyelmét. Nem kidolgozott megoldásokat találunk benne, hanem a várható lehetőségekről, a kísérletek céljából átvehető tapasztalatokról tájékozódhatunk. A közölt cikkek sokoldalúan mutatják be az elektronikus számítógépek pedagógiai felhasználhatóságának problémakörét s így hasznos ismereteket nyújtanak mindenkinek, akit a számítógépek további fejlődésének kérdései érdekelnek. Az alkalmazási alapelvekre vonatkozólag sok érdekes tudnivalót, útmutatást jelentenek ezek a cikkek a gyakorló pedagógusok számára is. Dr. rubÖCZKY ISTVÄN

Dr. MÉSZÁROS ISTVÁN:

GYERMEKTÍPUSOK — ESZTÉTIKAI TEVÉKENYSÉGEK

(Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

Miért nem szokványos pedagógiai tanulmány Mészáros István új könyve? Nyilván nemcsak azért, mert kitűnő illusztrációk tarkítják, s mert a borítólapján bűbájos, színes gyermekfestmény pompázik, újszerűsége, értéke több tényező eredménye.

Legfőbb érdeme az, hogy vertikálisan vizsgálja az esztétikai nevelést. Az esztétikai neveltség mércéjének a gyermekek iskolán kívüli, otthoni önálló mesehallgatását, rajzolását, éneklését tartja, mondván: „a gyermekben akkor alakul ki és emelkedik egyre magasabb szintre a szép élvezésének képessége, ha ezt egyéni tevékenység keretében „gyakorolja“. Adatgyűjtése és feldolgozása is kifejezetten a gyermeki tevékenységre irányul.

Az első részben (Magda és Ágnes, avagy gyermektípusok az esztétikai tevékenységben) az olvasás,- ének- és rajzórán szerzett megfigyelések, a szülőkkel és a 8, illetve 10 éves gyermekekkel folytatott beszélgetés, valamint különböző kérdőívek alapján a következő gyermektípusokat különbözteti meg:

1. érdeklődő, folyamatos figyelemre képes, de belenyugvó típus, aki a tanórán kívül nem keresi e tevékenységek végzésének lehetőségeit;

2. érdeklődő, folyamatos figyelemre képes, folytatást kereső típus, aki igyekszik szabad idejében is efféle tevékenységekben részt venni;

3. érdeklődő, változó figyelmű, belenyugvó típus;

189