Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-11-01 / 3. szám - [SZI]: Az összevont osztályú iskolák problémái / Figyelő

hanem a szlovákiai magyar költők élet­műveikben is jelentős helyet foglal el a fasizmussal szemben való költői állás- foglalás. — Ennek a tábornak egy kivá­ló képviselője G у ő r у Dezső. A német megszállók ellen folytatott hősies harcot a „Gömöri rengeteg“ c. regényében örö­kített meg. — Ugyancsak a fasizmus el­len emelte fel szavát R á c z Olivér és 0 z s v a 1 d Árpád. A tankönyv anyagán túlmenően beszél­getés formájában is meg lehet emlékezni az SZNF-ről. Kiindulópont lehet mindig ©gy-egy költemény vagy elbeszélés. Az óra menet pl. a következő lehetne: a pe­dagógus bevezető szavai után valamelyik tanuló elszavalja pl. Kassák Lajos: Par­tizánok c. versét. Utána részletek követ­kezhetnek Jilemnický, Győry Dezső mű­veiből, a tanulók felolvashatják Dénes György „Sortűz” c. versét, s végül az egész osztállyal összefoglalhatjuk a hal­lottakat. Természetesen az irodalmi alkotásból nem csupán az értelemnek szóló tartal­mat kell ismertetnünk, hanem úgy kell irányítani tanulóinkat, hogy az irodalom érzelmi nevelő ereje is hasson. Egy-egy irodalmi téma elemzése alkalmat ad arra, hogy tanulóink minél gyakrabban átél­hessék: 1. a szülőföld iránti szeretet megnyilat­kozását, 2. a közösséghez való vonzódást, 3. a felelősségtudatot, 4. a nemzetköziség gondolatát, 5. a hazaszeretet felemelő érzését. A pedagógustól függ, hogy az említett motívumok milyen mértékben tükröződ­nek az oktató-nevelő munkában, és a ta­nulók mennyire képesek ezeket megérte­ni, átérzeni. így válik ma is élővé, és hatékonnyá a magyar és szlovák irodalmi órákon a Szlovák Nemzeti Felkelés mához is szóló üzenete. Figyelő Az összevont osztályú iskolák problémái KOMENSKÝ Az alsótagozati kérdésekkel foglalkozó folyóirat 1973/74-es évfolyamában Dr. K. Tupý indított vitát az összevont osztályú iskolák problémáiról. Bevezető tanulmá­nyában vázolja az osztatlan iskolák mai helyzetét, miszerint létezik: a] egyosztályos iskola (különböző szá­mú évfolyamokkal) kétosztályos iskola négy évfolyam­mal c) kétosztályos iskola öt évfolyammal d) háromosztályos iskola négy évfo­lyammal e) háromosztályos iskola öt évfolyam­mal f) négyosztályos iskola öt évfolyammal. Ajánlatosnak és lehetőnek véli a típu­sok egyszerűsítését, e minta szerint len­ne: a) egyosztályos iskola (maximálisan négy évfolyammal), b) hétosztályos iskola négy évfolyammal c) nem létezne iskola d) háromosztályos iskola négy évfo­lyammal e) nem létezne f) nem létezne. Jóllehet az összevont osztályú iskolák fentebbi csoportjaiból csak a b-re mond­ható, hogy van igazán perspektívája, et­től függetlenül az összevont osztályú is­kolák nem szűnnek még meg, mert bizo­nyos körülmények között és egyes helye­ken nélkülözhetetlenek. Kétségtelen, hogy az élve születésiek száma emelkedik, a községek száma viszont csökken — amint a szerző azt statisztikai adatokkal bizo­nyítja —, s az összes iskolák jelentős százalékát alkotják az egy- és kétosztá­lyos iskolák. (58, 25). A szerző külön tárgyalja az egyosztá­lyos iskolák problémáit. Az egyosztályos iskola tanítójára rend­kívül nehéz feladat hárul, hiszen külön­böző korú gyermekekkel, különböző évfo­lyamok célkitűzéseinek megfelelően kell eredményes munkát végeznie minden tan­tárgyban, s nem áll több idő a rendelke­zésére, mint az osztott évfolyamok taní­tóinak. Nem mellőzhető tény az egyosz­tályos iskola pedagógiai és szociális el­szigeteltsége, hiszen az itt oktatók évente csak néhányszor találkoznak más pedagó­gusokkal a módszertani munkaközösségek­ben; az iskolákban egyedül, megfelelő im­pulzus, serkentés, kritika és összehason­lítás lehetősége nélkül dolgoznak. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom