Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-11-01 / 3. szám - [SZI]: Az összevont osztályú iskolák problémái / Figyelő
hanem a szlovákiai magyar költők életműveikben is jelentős helyet foglal el a fasizmussal szemben való költői állás- foglalás. — Ennek a tábornak egy kiváló képviselője G у ő r у Dezső. A német megszállók ellen folytatott hősies harcot a „Gömöri rengeteg“ c. regényében örökített meg. — Ugyancsak a fasizmus ellen emelte fel szavát R á c z Olivér és 0 z s v a 1 d Árpád. A tankönyv anyagán túlmenően beszélgetés formájában is meg lehet emlékezni az SZNF-ről. Kiindulópont lehet mindig ©gy-egy költemény vagy elbeszélés. Az óra menet pl. a következő lehetne: a pedagógus bevezető szavai után valamelyik tanuló elszavalja pl. Kassák Lajos: Partizánok c. versét. Utána részletek következhetnek Jilemnický, Győry Dezső műveiből, a tanulók felolvashatják Dénes György „Sortűz” c. versét, s végül az egész osztállyal összefoglalhatjuk a hallottakat. Természetesen az irodalmi alkotásból nem csupán az értelemnek szóló tartalmat kell ismertetnünk, hanem úgy kell irányítani tanulóinkat, hogy az irodalom érzelmi nevelő ereje is hasson. Egy-egy irodalmi téma elemzése alkalmat ad arra, hogy tanulóink minél gyakrabban átélhessék: 1. a szülőföld iránti szeretet megnyilatkozását, 2. a közösséghez való vonzódást, 3. a felelősségtudatot, 4. a nemzetköziség gondolatát, 5. a hazaszeretet felemelő érzését. A pedagógustól függ, hogy az említett motívumok milyen mértékben tükröződnek az oktató-nevelő munkában, és a tanulók mennyire képesek ezeket megérteni, átérzeni. így válik ma is élővé, és hatékonnyá a magyar és szlovák irodalmi órákon a Szlovák Nemzeti Felkelés mához is szóló üzenete. Figyelő Az összevont osztályú iskolák problémái KOMENSKÝ Az alsótagozati kérdésekkel foglalkozó folyóirat 1973/74-es évfolyamában Dr. K. Tupý indított vitát az összevont osztályú iskolák problémáiról. Bevezető tanulmányában vázolja az osztatlan iskolák mai helyzetét, miszerint létezik: a] egyosztályos iskola (különböző számú évfolyamokkal) kétosztályos iskola négy évfolyammal c) kétosztályos iskola öt évfolyammal d) háromosztályos iskola négy évfolyammal e) háromosztályos iskola öt évfolyammal f) négyosztályos iskola öt évfolyammal. Ajánlatosnak és lehetőnek véli a típusok egyszerűsítését, e minta szerint lenne: a) egyosztályos iskola (maximálisan négy évfolyammal), b) hétosztályos iskola négy évfolyammal c) nem létezne iskola d) háromosztályos iskola négy évfolyammal e) nem létezne f) nem létezne. Jóllehet az összevont osztályú iskolák fentebbi csoportjaiból csak a b-re mondható, hogy van igazán perspektívája, ettől függetlenül az összevont osztályú iskolák nem szűnnek még meg, mert bizonyos körülmények között és egyes helyeken nélkülözhetetlenek. Kétségtelen, hogy az élve születésiek száma emelkedik, a községek száma viszont csökken — amint a szerző azt statisztikai adatokkal bizonyítja —, s az összes iskolák jelentős százalékát alkotják az egy- és kétosztályos iskolák. (58, 25). A szerző külön tárgyalja az egyosztályos iskolák problémáit. Az egyosztályos iskola tanítójára rendkívül nehéz feladat hárul, hiszen különböző korú gyermekekkel, különböző évfolyamok célkitűzéseinek megfelelően kell eredményes munkát végeznie minden tantárgyban, s nem áll több idő a rendelkezésére, mint az osztott évfolyamok tanítóinak. Nem mellőzhető tény az egyosztályos iskola pedagógiai és szociális elszigeteltsége, hiszen az itt oktatók évente csak néhányszor találkoznak más pedagógusokkal a módszertani munkaközösségekben; az iskolákban egyedül, megfelelő impulzus, serkentés, kritika és összehasonlítás lehetősége nélkül dolgoznak. 92
