Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1974-04-01 / 8. szám - Vrbjarné G. Gizella: Az egységes kémiai elnevezések és a nemzetközi mértékegységrendszer bevezetése kémiakönyveinkben / Tankönyv és tankönyvkiadás a mérlegen
Lehet, hogy sok gyakorló pedagógus felteszi magában azt a kérdést, vajon miért olyan sürgős az új elnevezések bevezetése, hiszen a régebben kiadott magyarországi tankönyvek is használatosak. (Sőt a magasabb színvonalú szakirodalom sem veszít értékéből a régebbi elnevezések miatt.] Erre a kérdésre nem is olyan egyszerű egyértelműen válaszolni, de megkísérelem az erre vonatkozó nézeteimet bővebben kifejteni. Minden rosszul megtanult és így rögződött fogalom, elnevezés felesleges megterhelést jelent a tanuló számára. A későbbiek folyamán az újra, a helyes ismeretre való áttérés nagyobb nehézséget okoz, mint az új ismeretek befogadása. Ezenkívül hazánkban a szlovák nevezéktan elsajátítása is plusz — bár kétségtelenül hasznos — terhet jelent tanulóink számára. A szervetlen kémiában, amit a mai tananyagfelosztás szerint a második helyen, rögtön az általános kémia után tárgyalunk, különösen nehéz a szlovák nevezéktan alapjainak elsajátítása. Az elemek és a vegyületek magyar és szlovák elnevezését egyidejűleg az AKI 8. és a gimnáziumok 1. osztályában tanulják. A szlovák és a hibás magyar elnevezés együttes rögződése a későbbiek folyamán még nagyobb zavart idézhet elő. Saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy az új elnevezésekre való áttérés nem egyszerű feladat. Sokszor kell módosítani régebbi ismereteinket, gyakran kell ellenőriznünk egy-egy elnevezés helyességét. Az előbb már említett könyv a kémiai és a kémiával összefüggő szövegek szerkesztésénél nélkülözhetetlenné vált. A könyv 1. kötete az elemek, a szervetlen és a szerves vegyületek elnevezésének szabályait; a fizikai—kémiai definíciók és jelölések szabályzatát; a kémiában és a fizikában használatos meny- nyiségek, valamint egységek nevét és jelölését; a kémiai elnevezések helyesírásának szabályait tartalmazza. A 2. kötetben a vegyületek példatára és kémiai helyesírási szótár található, vagyis a 2. kötet tkp. kémiai tanácsadó szótárként használható. A fizikai mennyiségek egységeiben világszerte még nagyobb zavar uralkodik, mint a kémiai elnevezésekben. A nehézséget ezen a téren még az is fokozza, hogy ugyanazon mennyiségnek több egysége is választható. (Gondoljunk csak az angolszász egységekre!) A különböző egységekben megadott fizikai mennyiségek átszámítása néha igen bonyolult feladat. Rendkívül nagy előnyt jelentene, ha minden fizikai mennyiségnek csak egyféle egysége lenne. Már régebben is jelentkezett az univerzális egységrendszer kialakítására irányuló törekvés. A megvalósítás útjában azonban sok elméleti s talán még ennél is több gyakorlati akadály állt. Az átmeneti időszak pedig a jövőben is nagy problémát jelent. Az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (Conférence Générale des Poids et Mesures, röviden CGPM] 1960-ban hagyta jóvá az új nemzetközi egységrendszert. Ennek hivatalos neve Systeme International ď Unités (Nemzetközi Mértékegységrendszer). Nemzetközi jele Sí. Az Sí-egységek a következő egymástól független alapegységekre épülnek: „méter, kilogramm, másodperc, amper, kelvin, kandela és mól. Ebben a rendszerben minden fizikai mennyiségnek csak egyetlen egysége van. Ez vagy a megfelelő SI- alapegység, vagy a megfelelő Sí származtatott egység.“ (Az említett Sí-alapegységeken kívül két Sl-kiegészítőegységet is elfogadtak, mégpedig a síkszög egységét, a radiánt és a térszög egységét, a szteradiánt.) Az Sí-egységeket nem kívánjuk most részletesen tárgyalni, hiszen használatukat hazánkban a — CSN — 01 1301 sz. szabvány írja elő. A szabvány a legfontosabb egységek definícióját is tartalmazza, az áttekinthető táblázatok alatt pedig az egyes mennyiségek angol, francia, német és orosz elnevezése is megtalálható. Vegyészek szempontjából az egyik új Sí-alapegység, a mól bír nagyobb jelentőséggel. Ennek definíciója: „A mól annak a rendszernek az anyag- mennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány szénatom van 0,012 kg tiszta 12C-nuklidban. Az elemi egység fajtáját pontosan meg kell adni. Ez atom, molekula, ion, elektron stb. vagy ilyeneknek speciálisan meghatározott csoportja lehet. Pl.: 1 mól Hg2Cl2 tömege = 472,08 g 1 mól Hg tömege = 200,59 g 1 mól Hg22+ tömege = 401,18 g 1 mól Уг Ca2+ tömege = 20,04 g.* Az Sí-egységeket kémiakönyveinkbe az új kémiai elnevezésekkel együtt vezetjük be. Az átmeneti időszak bizonyosan nem lesz zökkenésmentes. A régebbi tankönyveinkkel és a türelmi idővel kapcsolatosan mindaz érvényes ebben az esetben is, amit az előbbiekhez már elmondtunk. Végül azonban szeretném hangsúlyozni, hogy mind az Sí-egységek, mind a helyes kémiai elnevezések bevezetése nem köny- nyű feladat. Főként azok számára jelent fáradságos munkát és aránytalanul nagy erőkifejtést, akik az első ilyen könyveket fordítják, bírálják és szerkesztik. Nem csupán elnevezéseket kell kijavítanunk, 253
