Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1974-01-01 / 5. szám - Sz.J.: A pályaválasztásról / Figyelő
nos lehet. A gimnáziumban ugyanis már nem elégedhetünk meg az ismeretek egyszerű reprodukálásával. Amint arra már fentebb is utaltunk, mindenképpen arra kell törekedni, hogy a tanulókat aktivizáljuk, s be is kapcsoljuk az órán folyó munkába. És ezen a ponton, a feladatok helyes és célszerű megválasztásával kezdődik a következő irodalmi óra. E célt szolgálta, és eléggé ügyesnek mondható az a házi feladat, amellyel például az egyik kutatóosztályban találkoztunk, s abból állt, hogy a tanulóknak Vörösmarty életrajzából 10—15 fontosabb évszámot kellett kikeresniük és az ahhoz fűződő eseményeket. A viszonylag szárazabb életrajzi anyag ismertetésének ez is lehet egyik hasznos formája. Az ismeretek kapcsolását, az aktivizálást már említettük. Ide tartozik azonban az alapiskolai ismeretek felelevenítése és összefoglalása is, amikor a tanulók a tananyaggal már nem először találkoznak. A tanterv erre általában mindig kitér, s ez egyrészt azért fontos, mert így áttekintést nyerünk a tanulók tudásáról, tudjuk honnan indulhatunk, mire alapozzunk, másrészt a szűkebbre szabott időkeretek közt ez olykor időmegtakarítást is jelent. Enélkül az áttekintés nélkül esetleg ismételnénk akkor is, amikor az összefoglalás, felelevenítés által időt nyernénk. Sajnos néhány esetben azt tapasztaltuk, hogy ezt a jó módszert és követelményt a gyakorlat eléggé mellőzi. Pedig aránylag könnyű egy-két tanuló felszólítása, megkérdezése alapján tiszta képet kaptunk az alapiskolában átvett tananyag ismeretének fokáról, tudásszintjéről. Persze itt is a tanár irányítására és leleményességére van szükség. A szemléltetési módszert, a segédeszközök használatát illetően azt kell megállapítanunk, hogy alkalmazásuk szinte minimális. Óralátogatásaink során nem találkoztunk egyetlen diafilm, gramofonlemez bemutatásával sem. Esetleg itt-ott egy-egy könyv vagy kép jelentette a szemléltetést. Ez természetesen a korszerű irodalomtanításhoz ma már nem elegendő, és a szemléltető eszközök mellőzésével csak gátoljuk a gimnáziumi irodalomoktatás egyik fontos célkitűzését: az irodalomemocionális és esztétikai nevelő hatásának a kiaknázását. Egyébként számos hazai és magyarországi segédeszközünk van az irodalom szemléltetésénez, például diafilmek, írói arcképek, magyar- országi hanglemezek és természetesen maguk az irodalmi alkotások. Figyelő A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL A pályaválasztás rendkívül bonyolult kérdés. A munkatevékenységek fejlődnek, differenciálódnak, megváltoznak, követelményeik határozottabbak lesznek, lehetőségeik tágulnak. A pályaválasztás előtt álló gyermek gyakran nem éri el a választás időpontjára a pályaválasztási érettséget, nincs tisztában személyi, sok esetben képességi adottságaival sem. A népgazdaság általános és még inkább helyi igényei is változnak. A pedagógusra nagy feladat hárul, hogy ne hagyja magára a gyermeket e bonyolult és képességeit sokszor meghaladó életproblémájának, a pályaválasztásnak helyes megoldásában. A tanácsadásban a következő aspektusoknak kell érvényesülniük: a népgazdaság szempontja, egészségügyi szempontok, az egyéni érvényesülés szempontja. Minden pedagógiai tevékenység feladata s három szempont harmóniájának megteremtése. A pályaválasztási felvilágosítás célja az, hogy a választás előtt álló fiatalt tájékoztassa az életpálya munkatevékenységeiről, a hozzájuk vezető utakról, a követelményekről és lehetőségekről. Pályaválasztási tájékoztatásnak nevezik a ténylegesen rendelkezésre álló továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek ismertetését. Míg a felvilágosítás tárgya viszonylag állandó, a pályaválasztási lehetőségek a gazdasági élet aktuális állapotától függenek. VÝCHOVNÝ PORADCA A nevelési, illetve elsősorban a pálya- választási tanácsadás negyedévenként megjelenő folyóirata hasznos segítséget jelent a nevelésügyi dolgozóknak és a szülőknek is e fontos kérdés minél jobb 157
