Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1974-01-01 / 5. szám - Sz.J.: A pályaválasztásról / Figyelő
megoldásában. Különösen megszívlelendők M. Prachatická sorai az 1. számban, ahol a tanulók komplex értékeléséről ír. A komplex értékelésbe az osztályfőnök belefoglalja a tanuló kötelező iskolalátogatása során szerzett tapasztalatait annak testi, szellemi, erkölcsi és értelmi fejlődéséről, előmenetelét, jellegzetes személyi tulajdonságait, a munkához való viszonyát, egész magatartását. Az értékelést az igazgatónak vagy az általa megbízott pedagógusnak meg kell tárgyalnia a szülővel, közli vele, hogy továbbtanulásra vagy munkaviszonyba lépésre ajánl- ják-e a tanulót. A gyakorlatban sok probléma merül fel, többek között azért, mert az iskola nem ismeri igazán jól a tanulóit minden esetben. A cikkíró különösen a tanulókról készített feljegyzések technikai és tartalmi kérdéseit boncolgatja ezzel kapcsolatban. Másik probléma: vajon tevékenyen hozzájárul-e az iskola a tanuló pályaválasztási elhatározásához? A számos kiadvány (amelyeket elsősorban a pedagógiai kiadó és a minisztérium ad ki a továbbtanulás lehetőségeiről] ellenére a nevelési tanácsadó még mindig nincs kellőképpen tájékozódva a tanulók számára nyíló lehetőségekről. Számos megkérdezett pedagógus egybehangzó véleménye az, hogy legkésőbb a 6. osztálytól kezdve meg kell kezdeni az intenzív, tervszerű pályaelőkészítést. Sok a probléma a gyermekre ható nevelőtényezők egysége terén is. Nem kielégítő a család és az iskola kapcsolata. Végül azt a kérdést fejtegeti a szerző, hogy vajon a komplex értékelés valóban jellemző és igazságos megítélése-e a tanuló személyiségének? Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a kilencedikesek osztályfőnökei gyakran találják szembe magukat információhiánynyal illetve nem megbízható információkkal (a tanulókról készített feljegyzések nem egységes vezetése, gyakori osztályfőnökváltozás stb. miatt]; sok esetben a kijelölt határidő rövidsége is gátolja az értékelés adminisztratív feldolgozását (az elhelyező szervek is gyakran késve küldik el az iskoláknak utasításaikat]. A szerző közöl egy mintát is a komplex értékelésre. Ugyanebben a számban a Banská Bystri- ca-i kerületi Pszichológiai Nevelőintézet és Pályaválasztási Központ dolgozója, S. Fil- la azokról a forrásokról ír, ahonnét a nevelési tanácsadás szakemberei információkat szereznek. Pszichológiai tanácsadásnak nevezik a képesség- és személyiségvizsgálat alapján történő pályaválasztási tanácsadást. A pszichológus a következők megállapítására törekszik, ha a pályaválasztásban segíteni akar: 1. Az általános értelmi képesség megállapítása — intelligencia-vizsgáló tesztek segítségével. 2. A speciális képességek színvonalának megállapítása — speciális képességek feltárására készült tesztek segítségével. 3. A személyiség struktúrája — kérdőívek, projekcióstesztek segítségével. 4. Az érdeklődés intenzitása és struktúrája — az érdeklődés vizsgálatára szolgáló tesztek segítségével. A kapott adatok elemzése után a pszichológus kiválasztja a foglalkozások, illetve tanulmányok körét, amely a kérdezettnek leginkább megfelel. GYERMEKÜNK „Mi legyek? Miért éljek" címmel számol be a 10. számban Horgas Béla az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet dolgozójával, dr. Ritoók Pálné pszichológussal folytatott beszélgetéséről, amelynek témája a pályaválasztás néhány olyan összefüggése, gondja, amely a mindennapi életben, a családi vagy az iskolai beszélgetésekben, majd döntésekben ritkán kerül elő, de a felszín mögött nagyon is elevenen él és hat. Sok pályaválasztással bajlódó szülő panaszolja, hogy magával a választással van baj, mert a gyerek sem vonzalmat, sem ellenszenvet nem érez egyetlen pálya iránt sem, nem akar semmi sem lenni. A pszichológusnő szerint a tanácstalan gyermekek esetében nem kell nyomban valamiféle súlyos zavarra gondolni. Különösen a VII. osztályosok — és a fiúk! — között akadnak szép számmal ebben a korban bizonytalankodók, akik tulajdonképpen csak játszani szeretnek igazán, nem jutottak el arra az érettségi fokra, hogy feltámadjon bennük a világba való aktív beavatkozás vágya. Amíg a gyermek nem érzi magában, nem akarja, hogy neki is köze legyen a világhoz, addig elég nehéz a pályaválasztásban érdemlegesen dönteni. A fordulat többnyire gyorsan következik be, de nem lehet megjósolni, hogy mikor jön el az a felgyorsult két- három hónap, amikor a „mi legyek“ kérdésre is keresi a választ. 158
