Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-09-01 / 1. szám - Szamos László: Megfelelő feltételeket az eredményes munkához

idejű foglalkoztatás, az önálló tevékenységgel szemben támasztott igény stb.) még kifejezettebben jelentkezik.

A középiskolákban, gimnáziumokban tanuló fiatalok eredményes munkáját az egyes iskolák igazgatósága, tanári kara és ifjúsági szervezete nagymértékben befolyásolja. Bár az iskolák, pedagógusok munkatervében — ezt tapasztaltuk az utóbbi évek során — a legtöbb esetben szerepel a munkás-paraszt származású gyermekekről, tanulókról való gondoskodás igénye, ám e követelmény gyakran csak általános megfogalmazásban, a különféle munkaformák és eljárások megjelölése nélkül jut kifejezésre. Talán ezért is helyénvaló lesz, — ha kis idő elteltével ugyan, de a felelevenítés szándékával —, pillantást vetünk azoknak az elképzeléseknek a lényegére, amelyek az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma által közzétett Módszertani utasításban foglaltatnak (a Módszertani utasítást a középiskolák, gimnáziumok igazgatósága a múlt év folyamán kapta meg).

Az említett leirat több konkrét eljárást jelöl meg, melyeknek rendszeres alkalmazása a sikeres tanulás, az eredményes munkavégzés egyik, igen lényeges feltételének tekinthető.

Ezen a területen különösképpen nagy felelősség hárul az iskolavezetésre, ami kifejezésre juthat:

— az osztályfőnök és a pedagógusközösség olyan jellegű tevékenységének szervezésében, mely a munkás-paraszt származású tanulók céltudatos tevékenységének ösztönzésére irányul;

— a célravezető tevékenységhez szükséges feltételek megteremtésében, pl. e célt szolgáló külön helyiségek kijelölésében;

— könyvtárak létsítésében az imént említett helyiségekben;

— egyéni, illetve csoportos megbeszélések, konzultációk biztosításában e tanulók számára, miáltal a tanulók ismeretében észlelt lemaradás pótolható;

— kéthavonként megrendezendő munkaértekezletek szervezésében, melyeknek célja a foganatosított intézkedések hatékonyságának felmérése;

— olyan munkacsoportok létesítésében, melyek pedagógiai felolvasás formájában dolgozzák fel a munkás-paraszt származású tanulókkal való külön gondoskodás tapasztalatait!

Milyen feladat vár az osztályfőnökökre a munkás-paraszt származású tanulókról való céltudatos gondoskodás folyamatában? Nekik van a legnagyobb lehetőségük arra, hogy egy-egy tanulóról sokrétű

információt szerezzenek, illetve a sikeres munkavégzésre irányuló sokrétű tevékenységet koordinálják. Ebből a célból:

— fel kell dolgozniuk a tanuló szociális környezetére vonatkozó adatokat (felhasználva az alapiskolából érkező komplex értékelés adatait), javaslatokat kell tenniük az eredményes tanulást gátló tényezők eltávolítására;

— beszélgetést kell folytatniuk a tanulók szüleivel, ami főleg a visszamaradt tanulók esetében mellőzhetetlen:

— rendszeresen követniük kell a tanulók előmeneteléntk alakulását (konzultációt szervezni az osztály pedagógusaival; tanulókat bíznak meg, akik feljegyzik az előmenetel alakulását);

— megbeszélések alkalmával kutatják a visszamaradás okait egy-egy tantárgyból;

— koordinálják az osztálytanítók tevékenységét, hogy ezáltal elejét vegyék a nem kívánatos pedagógiai szempontból helytelen megterhelésnek;

— egyéni, illetve csoportos konzultációt szerveznek, valamint biztosítják az önkéntes segítségnyújtást az osztálytársak részéről; —

— segítséget nyújtanak az ésszerű napi program kidolgozásában;

— mindent elkövetnek a tudásvágy és a továbbtanulási igény elmélyítése érdekében ;

— megszervezik a rendszeres osztályértekezleteket, melyeknek célja a foganatosított intézkedések hatékonyságának a felmérése, megvitatása.

A munkás-paraszt származású tanulók eredményes tevékenységét minden pedagógus jelentős mértékben befolyásolhatja. Ám a pedagógus e követelmény teljesítését csak abban az esetben biztosítja maradéktalanul, ha:

— segíti a visszamaradt tanulókat a tananyag lényegének elsajátításában (egyéni, illetve csoportos konzultációk által);

— ismerteti és a tanulókkal elsajátíttatja tantárgyának legcélravezetőbb tanulási módját, a tankönyvvel és a segédirodalommal való bánásmódot, a jegyzetelés technikáját;

— önálló tevékenységre ösztönzi, vezeti tanulóit;

— elmélyíti a tanulók érdeklődését a szükséges szaklapok és szakirodalom iránt (mindent elkövet annak érdekében, hogy a diákkönyvtár állománya szaktárgyával kapcsolatos művekkel bővüljön —, egy- egy titulust lehetőleg több példányban szükséges biztosítani);

4