Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-09-01 / 1. szám - Szamos László: Megfelelő feltételeket az eredményes munkához
MEGFELELŐ FELTÉTELEKET AZ EREDMÉNYES MUNKÁHOZ (Gondolatok a munkás-paraszt származású tanulókról való gondoskodásról) SZAMOS LÁSZLÓ A művelődés demokratizálása szocialis- :a iskolaügyünk fejlődésének és további fejlesztésének alapvető tézise. Pártunk és állami szerveink oktatásügyi politikájában — a felszabadulást követő évekkel kezdődően — ennek a tézisnek a gyakorlati érvényesítése folyamán elsődleges jelentőségű volt az elmúlt negyedszázad (gondolunk pl. az ingyenes oktatásra, a tankönyvek, különféle tanszerek ingyenes juttatására, az ösztöndíj biztosítására stb.j. Az oktatásügy demokratizálásában különösképpen nagy jelentőségű az a követelmény, hogy valamennyi szociális rétegből származó fiatal — az egyes szociális rétegek számarányával összhangban — közép- és magasabb fokú művelődésben, továbbképzésben részesüljön. Az alábbi összevetés mutatja, mily mértékben érvényesült ez a követelmény az 1971/72-es iskolai évben a) országos, illetve szlovákiai méretben, bj az első évfolyamba felvett tanulók esetében: a) az általános középiskolák, gimnáziumok tanulóinak szociális összetétele az 1971/72-es iskolai évben CSSZK SZSZK munkások: 46,1 % 50,1 % földművesek: 4,1 % 6,1 % egyéb foglalkozásúak 49,8 % 43,5 % b) az első évfolyamba felvett (középiskola és gimnázium) nak szociális összetétele: tanulók tanulóiCSSZK SZSZK munkások: 52,0 % 53,2 % földművesek: 4,3 °/o 6,,7 % egyéb foglalkozásúak 43,7 % 40,1 % Amint az összevetésből következik, az első évfolyamba felvett munkás-paraszt származású tanulók számaránya a CSSZK területén, 56,3 %-ot, az SZSZK területén pedig 59,9 %-ot tett ki. E számok igazi jelentését, vagyis a tanulók szociális összetételében észlelhető számarány-módosulást — a munkás-paraszt származású tanulók javára — akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha pillantást vetünk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1970- es Statisztikai Évkönyvében feltüntetett adatokra. (Szlovákiában a munkások száma 1969-ben 58,9 %-ot tett ki, a szövetkezeti dolgozóké pedig 9,6 % volt.) A fent közölt adatok az e vonatkozásban számottevő mennyiségi mutató eredményes módosulását mutatják, illetve azt, hogy középiskolás tanulóifjúságunk szociális összetétele a lakosság szociális összetételének számarányához közeledik (lásd az 1. évfolyamba felvett tanulók származás szerinti összetételét!). Ennek a kérdésnek azonban van minőségi, kvalitatív jellegű vetülete is. Pedagógusok, iskolaügyi dolgozók körében ui. jól ismeretes, hogy nem elegendő a származás szerinti proporcionalitás kívánatos módosítása, hanem ezzel egyidejűleg, sőt ezen túlmenően azt is vizsgálnunk kell: képesek lesznek-e a bizonyos értelemben hátrányos helyzetben levő munkás-paraszt származású tanulók maradéktalanul lépést tartani a középiskolai, a gimnáziumi oktatás fokozott követelményeivel, továbbá biztosíttak-e ezen követelmény teljesítéséhez a szükséges pedagógiai, anyagi feltételek, s főleg: megteszünk-e mindent annak érdekében, hegy ezek a tanulók valóban eredményesen tanulhassanak, dolgozhassanak?! Mert a szociális környezet tényezőinek a tanulás eredményességére gyakorolt hatásai már az alapiskolában megnyilvánulnak, ami középiskolai szinten, ahol a tanulók megterhelése fokozódik (a tananyag-mennyiség növekedése, hosszabb 3
