Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Beköszöntő 1973-74
ben is az volt. Persze ennek hiánytalan megvalósításához szükség lesz az olvasóra, a szerkesztőség és az olvasótábor, a csehszolvákiai magyar pedagógusok kapcsolatának elmélyítésére. Kérésünk tehát változatlanul az, hogy a Kedves Olvasók keressenek fel minket ügyes-bajos dolgaikkal, leveleikkel — hasonlóan, mint az előző években — s ezzel teremtsék meg azt az indukciós bázist, mely nélkül nem lehet igazán fórumot teremteni, mely nélkül a szó csak „égbe kiáltott ige“, s nem mozgósító és szervező erő. 3. A Szocialista Nevelés az 1973—74-es iskolai évben is mozgósítani akar a Párt irányt mutató és feladatokat megjelölő intencióinak és a kormányhatározatok minél teljesebb és tökéletesebb realizálása érdekében. Bevezetőül a CSKP KB oktatásügyi kérdésekkel foglalkozó plénuma megtisztelő, nagy feladatainak teljesítéséhez Gorkijtól kölcsönzünk egy gondolatot: „Minden munkásember jóbarátunk. A gazdagok ellenségeink. Nézz körül nyitott szemmel a földön, és meglátod, mennyi munkás van, milyen erősek vagyunk, és elönt az öröm, ünnep lesz a lelkedben. És ugyanezt érzi a francia meg a német is, ha nyitott szemmel nézi az életet, velünk búsul és vigad az olasz. Egy anya gyermekei vagyunk mindnyájan, egyesít bennünket a nagy győzelmes gondolat, a föld minden munkás népének testvérisége. Ez melegít bennünket, ez a mi napunk, az igazság egének napja. A mennyország bennünk van, a munkás lelkében, és aki szocialista — viseljen akármilyen nevet — lelkében testvérünk.“ Gorkijnak ez a megrázó hitvallása a proletár internacionalizmus mellett a mi hitvallásunk s a haladás a munkásosztály győzelmének gondolata és a proletár a szocialista internacionalizmus mellett. Ennek érdekében szeretnénk a pedagógusi tudatot korszerűbbé formálni. Minden alkalommal hansúlyozni akarjuk ezért: a tanulás nem egyszerűen az ismeretek rögzítése. A tanulás a szemléyiség egészének tevékenysgée. Elsősorban olyan művelet, illetve tevékenységrendszerek kialakulását jelenti, amelyekkel problémákat, életfeladatokat lehet megoldani. A tanulás tehát sokkal inkább jelenti a keresési, megoldási módszerek elsajátítását, mint egyes tények vagy részinformációk rögzítését. Tehát a tanulás lényegét a korszerű tudomány ma már nem az ismeretek memorizálásában látja. Igazi eredménye, hogy nagy transzferhatású információstruktúrák, illetve megoldási módszerek alakulnak ki a tanulóban. A jól szervezett tanulást a képességfejlesztő jelleg teszi igazán gazdaságossá, széles körben transzfer álhat óvá. Ezért kell éppen nekünk a nemzetiségi iskolák pedagógusainak, — hiszen iskoláinkban egy nyelvvel és az erre épülő kultúrával többet kapnak a tanulók — megértenünk és megértetnünk, hogy a tanulás a személyiség legbensőbb lényegét érintő erősen motivált, aktív feladatmegoldó tevékenység. A nemzetiségi iskola nyújtotta töblettel is a korszerű iskolát jellemző a) (pozitív) motiváltságot, b) az aktív jelleget, és ej a feladatmegoldó és kereső (heurisztikus) tevékenységet kell határozottabban kidomborítanunk. A nemzetiségi tanulót a többre, a jobbra törés kell, hogy jellemezze. A pozitív motiváltság, az örökös érdeklődés és az érzelmektől fűtött tudásvágy legyen az a többlet, melyet a szocialista tartalmú, magyar tanítási nyelvű iskolák nyújtanak. Ebben látjuk a korszerűség lényegét, ez lehetne eszköze a személyiség mindenoldalú kibontásának, a kommunista nevelésnek. MÖZSI FERENC a neveléstudományok kandidátusa 2
