Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-12-01 / 4. szám - Vörös Vince: A magyar nemzetiségű tanulók száma iskoláinkban
nek a társadalmi igénynek kielégítését segítette elő a technika fejlődése, mely lehetővé tette a beszélt nyelv korlátlan megörökítését és vizsgálatát (a nyelvész, de a tanuló is a felvett hiteles hangképet számtalanszor visszajátszhatja). Ha ehhez hozzávesz- sziik még a vetítőgép által nyújtott lehetőséget, amelynek segítségével a mondat tartalmát magyarázó, az elhangzottakhoz illő szituációt kivetíthetjük, s ezáltal tág teret adunk a beszédet kiegészítő gesztusoknak, mozdulatoknak, hangulatnak, máris előttünk áll a modern AVSG-módszer ösz- szes alapvető mozzanata. A módszer kialakulásának az adta az első impulzust, hogy az ötvenes években Gougenheim professzor vezetésével vizsgálatot végeztek: melyek a leggyakrabban használt szavak, kifejezések. Ezt eddig csak írásos feljegyzések alapján végezték, a magnetofon viszont a kilátás területét korlátlanul kiszélesítette. Végső kutatási céljuk az volt, hogy miképpen teremthetnének egy olyan nyelvoktatási módszert, amely a rendkívül gyorsan megváltozott körülményeknek megfelel. Ennek a munkának az eredménye a német, francia, angol, orosz, (európai- és a dél-amerikai) spanyol, a héber (ti. Izraelben a holt héber nyelv a hivatalos államnyelv), a holland, a svéd, a portugál nyelvkönyv. A legismertebb a Crédif francia nyelvű tankönyve a „Voix et Images de France“. AVSG-módszerrel iskolai nyelvkönyvek is készültek, pl. egy kitűnő kurzus az óvodások számára; az alapiskola 5. osztálytól kezdve pedig a „Parlons francais“ és a gimnáziumok számára, mint a második nyelv tanításához, az angol, francia, német, olasz és orosz nyelvkönyvek. Erre a tapasztalatra kapcsolt rá az említett audio-orális nyelvkurzus két Képes Nyelvkönyve is, melyet hazánkban a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák, az ukrán tanítási nyelvű iskolákban az ukrán (mint nyelvoktató) és a szlovák nyelvoktatáshoz használunk. A tankönyv alkotása során nagyon sok problémával kellett megküzdeni. Alapvető tényként ezúton is hangsúlyozni kívánjuk: az ember társas lény, ezért választottuk a párbeszédet alapul. A megfelelő formába illesztett párbeszéd magába foglalhatja mindazokat az elemeket, amelyek következménye az intonáció. Az intonáció segítségével el lehet érni, hogy a tanuló rövidíteni tud, azaz az egyes fonémákat helyesebben tudja kiejteni. A szituációt a nyelvkönyv képsora (és az ehhez készült diafilm) mutatja be. A megtervezett — és szigorúan betartandó — mondatmodellek bizonyos mennyiségű nyelvtani struktúrát és szókincset tartalmaznak. A szerzők részére a legnagyobb elismerés: a tanítók szellemesen, jókedvűen magyaráznak, találékonyak, a tanulókat szóra bírják s megismertettük velük a szlovákul (a célnyelven) szólás örömét. Így válhat a tanulás a tanulók számára élménnyé, így szülhet a tanultság újabb tanulási igényt. Ez pedig már túlnő egy tantárgy jelentőségén, hiszen ezzel a szocialista ember személyiségének egyik fontos vonását, a többre, a jobbra törés igényét alapozhatjuk meg. MÖZSI FERENC, kandidátus A MAGYAR NEMZETISÉGŰ TANULÓK SZÁMA ISKOLÁINKBAN A csehszlovák iskolaügy évről évre fejlődik, az ország iskolapolitikájában örvendetes előrehaladás tapasztalható. A kormányzat fokozatosan nagyobb és nagyobb összegeket fordít a közoktatásra. Az ifjúság nevelése és az ezzel összefüggő tanítóképzés, tankönyv- és segédeszközellátás, új közoktatási objektumok és iskolák építése, mind a csehszlovákiai iskolapolitika fejlődését jelzi. 109
