Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-06-01 / 10. szám - Sz.J.: Figyelő / Figyelő

általánosítását és a módszertani segítsé­get a tanfelügyelők nem képesek bizto­sítani, minthogy elsősorban az általános tanfelügyelői feladatok teljesítésének ellenőrzését kell elvégezniük. Napjainkban a matematika a technikai haladás és a természettudományok fej­lesztésének jelentős eszközévé vált. A matematikának ez a helyzete a modern társadalom feltételei közt a matematika- tanítás javítását sürgeti iskoláinkban. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma a CSSZK Oktatásügyi Minisztériumával kar­öltve kölcsönös megegyezés alapján jó­váhagyta a kilencéves alapiskolák mate­matika-tanítása tartalmának, módszerei­nek és formáinak fokozatos modernizálá­sát célzó javaslatot. A matematika-taní­tás új koncepcióját ez idő szerint az SZSZK 12 kilencéves alapiskolájában kí­sérletezik. Ezenkívül 2 kilencéves alap­iskolában és 1 gimnáziumban hosszú le­járatú kísérlet folyik, amely a matemati­ka-tanítás modernizálásának maximális lehetőségeit kutatja. A bratislavai Peda­gógiai Kutatóintézet javaslatot dolgozott ki a kilencéves alapiskolák matematikai óratervének és tanmenetének módosítá­sára, és tervet készített annak fokozatos megvalósítására. Már ebben az iskolai évben folyik a gimnáziumi tanító-lektorok iskolázása, akik tovább iskolázzák majd a kilencéves alapiskolák tanítóit. Az 1973/74- es iskolai évtől kezdve az SZSZK Oktatás­ügyi Minisztériuma tervbeveszi a kilenc­éves alapiskolai tanítók iskolázását né­hány részletben, oly módon, hogy időben biztosítva legyen azok szak- és módszerta­ni előkészítése a matematika tanítás új koncepciója értelmében. KÖZNEVELÉS 1973 január elsejétől ez a közkedvelt oktatáspolitikai lap új formában és he­tilapként jelenik meg. Ez a tény lehető­séget biztosít arra, hogy az olvasók sok­rétű elvárásainak fokozottabban eleget tehessen. Mit várnak a magyarországi pedagógusok ettől a laptól? Frissességet, gyors reagálást nemcsak a pedagógiai élet eseményeinek terén, hanem magá­nak a pedagógiai gondolkodásnak a fel­frissülését, megélénkülését is. „Várunk meghökkentően új, első pillantásra eset­leg ellenkezést, elutasítást kiváltó gon­dolatokat is, mert a vitában letisztulva gyakran éppen ezek segítik leküzdeni saját pedagógiai előítéleteinket, ezekből bontakozhat ki a pedagógiai dogmák megdöntésének folyamata“ — írja a lap 2. számában Pirisi Jánosné szakfelügye­lő. Egy általános iskolai igazgatónő a hasznos tapasztalatok közzétételét várja, jó gyakorlati példákat a gyermekek, ne­velők túlterhelésének csökkentésére, az arányosabb munkamegosztás lehetőségei­re, az iskolai, különösen a gyermeki de­mokratizmus kiszélesítésére. A lap valóban igyekszik új formájában eleget tenni az elvárásoknak. Ragadjunk ki néhány érdekesebb írást az utolsó számokból! Az osztályozás nélküli értékelés kérdé­se az érdeklődés középpontjában áil ebben az iskolaévben. A 7. számban két iskola eltérő tapasztalatai alapján ismer­tették az osztályozás nélküli értékelés kísérletének néhány, már levonható ta­nulságát. A nyitva hagyott kérdéseket az érdekelt tíz gimnázium vezetőinek és ta­nári kollektívájának budapesti összejöve­telén próbálták tisztázni. A kísérlet alap­ja és kiindulási pontja az értékelési szempontok kidolgozásában rejlik. Egye­lőre még gondot okoz, hogy tantárgyan­ként nincs egységesen megfogalmazott értékelési rendszer. A hozzászólók fel­hívták a figyelmet az írásos értékelés fogalmazási problémáira, a túl széles skálán mozgó, s igen eltérő eredmények­hez vezető szubjektív írásbeliségre is. Báthory Zoltán szerint az értesítőkből igen gazdag személyiség- és tudásleírás­ra tettek szert, s ha a kísérletnek nem is volna egyéb eredménye, az mindenkép­pen pozitívuma, hogy tizenegy tantárgy alapján részletes véleményt mondtak a tanulókról. Mellőzendő az olyan értéke­lési típus, amelyben átüt a tantárgyi tu­dáshoz nem kapcsolódó személyiségvo­315

Next

/
Oldalképek
Tartalom