Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1973-06-01 / 10. szám - Sz.J.: Figyelő / Figyelő
általánosítását és a módszertani segítséget a tanfelügyelők nem képesek biztosítani, minthogy elsősorban az általános tanfelügyelői feladatok teljesítésének ellenőrzését kell elvégezniük. Napjainkban a matematika a technikai haladás és a természettudományok fejlesztésének jelentős eszközévé vált. A matematikának ez a helyzete a modern társadalom feltételei közt a matematika- tanítás javítását sürgeti iskoláinkban. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma a CSSZK Oktatásügyi Minisztériumával karöltve kölcsönös megegyezés alapján jóváhagyta a kilencéves alapiskolák matematika-tanítása tartalmának, módszereinek és formáinak fokozatos modernizálását célzó javaslatot. A matematika-tanítás új koncepcióját ez idő szerint az SZSZK 12 kilencéves alapiskolájában kísérletezik. Ezenkívül 2 kilencéves alapiskolában és 1 gimnáziumban hosszú lejáratú kísérlet folyik, amely a matematika-tanítás modernizálásának maximális lehetőségeit kutatja. A bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet javaslatot dolgozott ki a kilencéves alapiskolák matematikai óratervének és tanmenetének módosítására, és tervet készített annak fokozatos megvalósítására. Már ebben az iskolai évben folyik a gimnáziumi tanító-lektorok iskolázása, akik tovább iskolázzák majd a kilencéves alapiskolák tanítóit. Az 1973/74- es iskolai évtől kezdve az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma tervbeveszi a kilencéves alapiskolai tanítók iskolázását néhány részletben, oly módon, hogy időben biztosítva legyen azok szak- és módszertani előkészítése a matematika tanítás új koncepciója értelmében. KÖZNEVELÉS 1973 január elsejétől ez a közkedvelt oktatáspolitikai lap új formában és hetilapként jelenik meg. Ez a tény lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasók sokrétű elvárásainak fokozottabban eleget tehessen. Mit várnak a magyarországi pedagógusok ettől a laptól? Frissességet, gyors reagálást nemcsak a pedagógiai élet eseményeinek terén, hanem magának a pedagógiai gondolkodásnak a felfrissülését, megélénkülését is. „Várunk meghökkentően új, első pillantásra esetleg ellenkezést, elutasítást kiváltó gondolatokat is, mert a vitában letisztulva gyakran éppen ezek segítik leküzdeni saját pedagógiai előítéleteinket, ezekből bontakozhat ki a pedagógiai dogmák megdöntésének folyamata“ — írja a lap 2. számában Pirisi Jánosné szakfelügyelő. Egy általános iskolai igazgatónő a hasznos tapasztalatok közzétételét várja, jó gyakorlati példákat a gyermekek, nevelők túlterhelésének csökkentésére, az arányosabb munkamegosztás lehetőségeire, az iskolai, különösen a gyermeki demokratizmus kiszélesítésére. A lap valóban igyekszik új formájában eleget tenni az elvárásoknak. Ragadjunk ki néhány érdekesebb írást az utolsó számokból! Az osztályozás nélküli értékelés kérdése az érdeklődés középpontjában áil ebben az iskolaévben. A 7. számban két iskola eltérő tapasztalatai alapján ismertették az osztályozás nélküli értékelés kísérletének néhány, már levonható tanulságát. A nyitva hagyott kérdéseket az érdekelt tíz gimnázium vezetőinek és tanári kollektívájának budapesti összejövetelén próbálták tisztázni. A kísérlet alapja és kiindulási pontja az értékelési szempontok kidolgozásában rejlik. Egyelőre még gondot okoz, hogy tantárgyanként nincs egységesen megfogalmazott értékelési rendszer. A hozzászólók felhívták a figyelmet az írásos értékelés fogalmazási problémáira, a túl széles skálán mozgó, s igen eltérő eredményekhez vezető szubjektív írásbeliségre is. Báthory Zoltán szerint az értesítőkből igen gazdag személyiség- és tudásleírásra tettek szert, s ha a kísérletnek nem is volna egyéb eredménye, az mindenképpen pozitívuma, hogy tizenegy tantárgy alapján részletes véleményt mondtak a tanulókról. Mellőzendő az olyan értékelési típus, amelyben átüt a tantárgyi tudáshoz nem kapcsolódó személyiségvo315
