Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 1. szám - Egri Ferenc: Magyar szakosok nyári szemináriuma / Az alapiskola felsőtagozata és középiskoláink számára
sonló szemlélet, mintha a muzsikusok a furiant-ot szinkópás indításért kevésbé sikerült (háromnegyedes) táncnak neveznék. Persze más a szinkópa és más, ha az értelmi nyomaték és az ictus nem esik egybe. A szinkópa esetében a hangsúly eltolódik, áthelyeződik, míg a költeményben, ha az iktus és a logikai hangsúly nem esik egybe, az iktus nem tolódik el. Ennek ellenére azonban ebben az esetben is bizonyos (ritmus) feszültség keletkezik, melynek elhelyezése és feloldása-levezetése a kompozíció feladata. Vö.: Ictushordozó, hangsúlytalan szótagok viszonylag gyakori alkalmazása arra a megállapításra késztet, hogy a magyar nemzeti versidom középforma a szigorúan hangsúlyos típus és az indiferens, ún. szótagszámító típus között (it. 1952. 2. sz.).“ I. m. 181. 1. 4 Vajda László i. m. 336. 1. s Uo. 337. 1. 6 Komár Pálné: Az irodalomtanítással szemben támasztott társadalmi igények. Mit vár a társadalom az iskolától, Tankönyvkiadó, Budapest, 1962. 11—35. 1.; Koutun, Juraj: K základom vyučovania literatúry — Az irodalomtanítás alapkérdései, Sloven ské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1967. Közvetve ugyan, de azt igazolja — több más felmérés mellett (pl. Tankó László tanulmányai a Szocialista Nevelés, 1967/68, 3. és 5. számában) — Szeberényi Zoltánná tanulmánya (A szlovákiai magyar tanulok irodalmi érdeklődése, Pedagógiai Szemle, 1972. 2. szám.) is, melyben a tanulók olvasmányainak mennyiségi és minőségi kérdéseit vizsgálja és veti össze a magyarországi, illetve a szlovákiai hasonló felmérések eredményeivel. ,,... Túl nagy jelentőséget nem tulajdonítunk annak a ténynek sem, hogy mind a hazai magyar, mind a hasonlókorú szlovák ifjúság nagyobb szeretettel fordul a gyermekirodalom, a gyermekhősök világa felé, mint a magyarországiak. A történelmi témájú könyveket, elbeszéléseket éppúgy kedveli a csehszlovákiai magyar serdülő, mint a magyarországi. Igen nyugtalanító, hogy az ismeretterjesztő olvasmányok terén messze elmaradnak a magyarországi — jóllehet ott sem kielégítőnek vélt eredményektől. (Tóth Béla szerint a fiúk 6,8 %-a, a lányok 2,0 %, a mi adataink szerint a fiúk 1,4 %-a, a lányok 0,3 %-a kedveli csupán a technikai-természettudományi témákat.) „Érdekességként jegyezzük meg: Jurovský Anton: Kultúrny vývin mládeže — Az ifjúság kulturális fejlődése, Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1985. című művében a szlovák ifjúság érdeklődésének sajátosságaként említi, hogy a cseh, szovjet, lengyel, magyar kutatások eredményeihez képest jelentősen kevesebb történelmi regényt olvas. Ezt az ilyen témájú olvasmányok hiányával magyarázza. A szlovák ifjúság kulturális fejlődésében — a szerző szerint — más nemzetek kultúrája jelentősebb szerepet játszik, mint a szovjet, a francia, az angol vagy az amerikai ifjúságéban. Vö. még Cenek, Svatoslav: Mimoškolní informace mladých lidí o litera túre — Az ifjúságnak az iskolán kívüli tájékozódása az irodalomról, Český jazyk а literatúra 1968. 4. szám és 1969 5. szám. 7 Mohácsy Károly: A magyar irodalom reformtantervének új vonásai a szakközépiskolai tanítási gyakorlatban, különös tekintettel az irodalmi művek elemzésére. Magyartanítás, 1971. 4—5. szám 154. 1. Magyar szakosok nyári szemináriuma A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának Nemzetiségi Osztálya valamint a Bratislavai és Prešovi Kerületi Pedagógiai Intézet ebben az évben 1972. 7. 3—8-án Nitrán megszervezte a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák magyar szakos pedagógusainak nyári szemináriumát. Az immár lassan tíz éves tradícióra tekintő összejövetel felelős szervezője ezúttal is Valkó Józsefné, a KP1 magyar módszertani kabinetjének vezetője volt. Tőle tudtam meg, hogy mintegy száz pedagógus jött el a szemináriumra Kráí. Chlmectől (Királyhelmec) egészen Bratislaváig. A meghívókat ezúttal nem névre, hanem az iskola címére küldték, kérve az igazgatókat, hogy olyan pedagógusokat küldjenek, akik még nem voltak ilyen jellegű tanfolyamon. Az előadásokon és az azokat követő vitákon iskolapolitikai és módszertani kérdéseket vitattak meg a résztvevő pedagógusok. Az érdekes, magas színvonalú előadások közül különösen a programozott oktatásról szólóak kötötték le a hallgatók figyelmét. Az előadók fáradhatatlansága és 21
