Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1973-02-01 / 6. szám - Bányai Károlyné - Varga Sz. Sándor: Magnós önálló órák
Magnós önálló órák BÁNYAI KÁROLYNÉ - VARGA SZ. SÁNDOR Körzetünkben a vidék sajátos települési viszonyai miatt (egymás közelében, 2—3 kilométerre elhelyezkedő, alacsony lélekszámú községek) mind a 10 tagiskolánkban több osztályból összevont tanulócsoportok vannak. Ugyanez a helyzet Nagyberki központi iskolájában is, ahol a 12 (a-b-c párhuzamos) osztályból álló felső tagozat mellett az alsóban 1—3. és 2—4. osztályos összevonással dolgozunk. Ilyen körülmények között sokat foglalkoztunk azzal: hogyan tudnánk az önálló órákat eredményesebbé tenni. Egyik próbálkozásunk az 19ö9/70-es tanév elejétől az ún. magnós önálló órák. Elgondolásunk lényege az, hogy a tanulók az önálló munka jó elvégzéséhez szükséges nevelői segítséget folyamatosan kapják fejhallgatókon keresztül, előre „programozott“ hangszalagról. EGYIK MAGNÓS ÓRÁNK HANGSZALAGJA A további magyarázgatás helyett alább közöljük egyik magnós óra hangszalagjának teljes szövegét. A leírásban a gondolatjelek a részfeladatok elvégzéséhez szükséges időt jelentik, ez alatt a hangszalag a készülékben némán halad előre. A 4,75- ös szalagsebesség is megfelelő, még jó hangvisszaadást biztosít és viszonylag kevés szalagot igényel. (Kiegészítő megjegyzéseinket a szövegben zárójelbe tettük.) Minden magnós önálló óra egyformán kezdődik. Mielőtt a tanító a másik osztállyal a közvetlen foglalkozást elkezdené, felszólítja az önállóan dolgozó osztályt a fejhallgatók felvételére, majd bekapcsolja a magnetofont: Harmadik osztály, figyelem! Nyelvtanóránk következik. Készítsétek elő a nyelvtankönyveteket, füzeteteket, író és színes ceruzátokat és a törlőgumit!-----------------Nyissátok ki a könyveteket a 21. oldalon! Ismétlem: a 21. oldalon! Nézzétek meg jói a képet, és válaszoljatok a kérdéseimre! Milyen járművön utaztak a gyerekek? Kik az autóbusz dolgozói? — — — — — Az autóbusz vezetője és a kalauz. Melyik foglalkozik közülük az utasokkal? — — — — — Ügy van, a kalauz. Mit mond a kalauz az utasoknak? Olvasd velem együtt az első mondatot! (A kérdésekre adott válaszok és az olvasás is természetesen némán történik.) Kérem a jegyeket! Válaszolj! Mit csinált a kalauz? — — — — — Úgy van! Kérte a jegyeket! Jegyezd meg, hogy kérte! Olvasd el a második mondatot! Mit paracsolt a kalauz az utasoknak?-------— — — Miért kell az autóbuszon kapaszkodni? — — — — — Tehát azért parancsolta, hogy el ne essenek. Olvasd el a harmadik mondatot! Mit tiltott meg a kalauz? Válaszolj! — — — — — Miért tilos kihajolni! — — — — — Ügy van. Aki kihajol, azt baleset érheti. Nézzük meg még egyszer a három mondatot. Az első mondattal kért a kalauz. . . A másodikkal parancsolt ... A harmadikkal tiltott . . . Mit^ fejez ki tehát az első mondat? Kérést. És a második? Válaszolj! — — — — — És a harmadik? — — — — — A kérést, parancsolást, tiltást kifejező mondatok közös neve: felszólító mondat. Milyen mondat? — — — Olvasd el a könyvből a vastag betűs részt! Kezdjük! A felszólító mondattal kérünk, parancsolunk, tiltunk. Olvasd el még egyszer! — — — — — Mondd el kívülről! — — — — — Jól van! Vizsgáld meg most, milyen írásjelet találsz a felszólító mondatok végén! Nézd meg az első mondatot! Milyen írásjel van a végén? Mondd ki! — — — — — És a második mondat végén? Mondd ki! — — — — — És a harmadik végén? Ezt is mondd ki! — — — — — Válaszolj a kérdésemre egész mondattal! Milyen írásjelet teszünk a felszólító mondatok végére? — — — — — Mondd el még egyszer: A felszólító mondatok végére felkiáltójelet teszünk. Ismételd! — — — — — írd fel a füz.etbe a címet! Felszólító mondat, Felszólító — — — — — mondat — — — — —. Húzd alá vonalzó mellett kék ceruzával! — — — — — Ági nézzen körül, s ha mindenki elkészült, mondja hangosan: Tanító néni, készen vagyunk! (A tanuló jelzésére a tanító félrehúzza a falitáblát takaró függöny fél szárnyát és visszatér a másik osztályhoz. A táblán három mondat: Add át a helyedet az időCikkünket A TANÍTÓ 1971. márciusi számából vettük, (szerk.) 180
