Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-10-01 / 2. szám - Onódi János: A Szovjetunió fél évszázada

is kihangsúlyozta, hogy csakis az egységes szovjet állam képes biztosítani az ország biztonságát, belső gazdasági fellendülését és az egyes nemzetek szabadságát. A szovjetek I. össz-szövetségi kongresszusán elfogadott deklarációt és szerződést a Szovjetunió Alkotmánya rögzítette és törvényesen szentesítette, amelyet 1924-ben a szovjetek II. össz-szövetségi kongreszsusa hagyott jóvá. A Szovjetunió Alkotmánya törvényesen leszögezi: 1. a Szovjetunió társadalmigazdasági rendszerének, államhatalmának, a termelési eszöközök tulajdon- formájának és a népgazdasági tervszerű fejlesztésének szocialista jellegét;

2. a Szovjetunió államrendszerét és a 16 szövetséges köztársaság területi beosztását; 3. magába foglalja a Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok legfelsőbb államhatalmi szerveinek jogait és feladatait; 4. a Szovjetunió, a szövetséges és autonóm köztársaságok államigazgatási szerveinek jogait és feladatait; 5. az államhatalom helyi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek jogkörét és feladatait; 6. a szovjet állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit; 7. a Szovjetunió választási rendszerét; 8. és végül meghatározza a Szovjetunió állami szimbólumait (állami zászló, címer, főváros) is. Ez az alkotmány is kihangsúlyozza, hogy „A Szovjet Szocialista Köztársaságok önkéntes egyesítése alapján létrehozott szövetségi állam ...“

Nem kétséges, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének létrejötte a bolsevik párt és V. I. Lenin munkásságának eredménye, aki alkotó módon továbbfejlesztette a marxizmus forradalmi elméletét, kidolgozta a nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának programját, amelynek részét képezte a nemzetek önrendelkezési joga egészen az elszakadásig. Lenin már 1915-ben hangsúlyozta, hogy a kommunisták nem akarnak apró, kis államokat létrehozni, „... hanem ellenkezőleg, azért mert nagy államokat és a nemzetek közeledését, sőt egybeolvadását akarjuk, de valóban demokratikus és internacionalista alapon, ez elképzelhetetlen a különválás szabadságától.“ (Művei 21. köt. 259. old.) S miután győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, és létrejött a szovjet hatalom, V. I. Lenin következetesen síkraszállt a szovjet nemzetek és nemzetiségek önkéntességen és internacionalizmuson alapuló egyesülésének megvalósulásáért, s már 1918-ban kijelentette: „Teljesen önkéntesen, hazudozás és bilincsek nélkül növekedni fog ez a föderáció, amely megsemmi- síthetetlen.“ (Művei 26. köt. 432. old.) De V. I. Lenin előre látta a szovjet köztársaságok szövetsége létrejöttének rendkívüli nemzetközi, forradalmasító hatását is, s ezért hangsúlyozta, hogy a szocialista szovjet köztársaság „... a Föld valamennyi nemzete számára élő példa lesz, s ennek a példának hatalmas propagációs és forradalmi hatása lesz.“ (Művei 26. köt. 434. old.) Az elmúlt fél évszázad a világ minden haladó embere számára megcálfolhatatlanul igazolta e lenini gondolatok igaz jellegét is.

A Szovjetunió létrejöttének egyik legnagyobb eredménye, hogy ezt a sok- nemzetiségű ország a marxizmus-leninizmus politikája és ideológiája alapján egységes országgá fejlődött, amelynek belső életére a nemzetek és nemzetiségek baráti és elvtársi együttműködése a jellemző. A szovjet nemzetek és nemzetiségek internacionalista viszonya és kapcsolatai képezték a Szovjetunió minden eddigi sikerének egyik legfőbb alapját. A Szovjetunió népeinek erkölcsipolitikai egysége ugyanis megmutatkozott a szocialista társadalom építésében, s napjainkban a kommunizmus alapjainak lerakásában is. De a szovjet emberek internacionalizmuson és szocialista hazafiságon alapuló erkölcsi-politikai egysége különösen megmutatkozott a második világháború idején. A Szovjetunió népei ugyanis nagyon jól tudták, hogy milyen jövőt szán számukra a fasizmus, s hogy milyen mérhetetlenek azok a gazdasági, politikai és kulturális előnyök, amelyeket számukra a szovjetrendszer nyújt. Ezért védelmezték oly egységes elszántsággal közös szocialista hazájukat, a Szovjetuniót. A Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei harmonikus, baráti együttműködésének és egységének alapja ugyanis abban rejlik, hogy: nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, azonosak a szovjet emerek gazdasági, politikai és ideológiai célkitűzései;

36