Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1972-06-01 / 10. szám - Pedagógusnap a Duna utcai iskolában / Hírek

munka oroszlánrészét. Az ő önfeláldozó munkája nyomán valósult meg 1972. III. 14-én a nagyméretű, Dél-Szlovákiát bekapcsoló pedagógiai nap.

Ezen a módszertani gyűlésen megjelentek Dél-Szlovákia 1—5. o. módszertani csoport vezetői, a 2—3. o. tanítói, az Iskola- Ügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának dolgozói. Lukács, Szamos központi tanfelügyelő elvtársak, Koday elvtárs a nyug. szlovákiai kerület tanfelügyelője, Kodlová elvtársnő a Továbbképző Intézetből, Barišo- vá elvtársnő a programozott feladatlapok szerzője, Kulacs elviére a nyitrai ped. fák. adjunktusa, Končová elvtársnő a szomszédos nyelvi iskola ig. hely. Bertók Imréné a baráti Major István AKI ig. hely., Ha- gara mérnök a Nyugat-Szlovákiai Ker. NB osztályvezetője. A résztvevők először a

II. osztályban Mosko elvtársnőnél vettek részt a szlovák nyelvi órán. Az osztályban a tanulók zöme már bizonyos nyelvi készséggel rendelkezik, amelyet egyrészt a környezetből hoznak magukkal, másrészt a tanulók már az első osztályban tanultak szlovákul, mivel az iskolánkban már az 1970—71-es tanévben kísérletileg bevezettük a szlováknyelv tanítását és ezzel elértük, hogy a második osztályban a tanulók szókincse már elég gazdag.

A szlovák nyelvi óra 25 percig tartott. A tanulók játékos formában ismételték a régi anyagot és hasonló formával gyakorolták és sajátították el az új tananyagot is.

Az óra vázlata a következő volt:

Űj tananyag: A legfontosabb elöljárók begyakorlása képolvasással audovizuális módszerrel.

Oj szavak: plot, obloky, skrývačka, valamint az új elöljárók: pred, nad, pod, za, pri, na. Az új szavaik begyakorlása vetítéssel, továbbá ezen szavak megadott mon- datmodellekbe való foglalása.

Nevelési cél: Az egymás iránti kölcsönös segítség fogalma, amely az ismétlő részben „Mamka-zajačica“ című mese dra- matizálásában jutott kifejezésre.

Az óra levezetése:

Ismétlés „Mamka-zajačica“ című mesét dramatizálják a tanulók bábokkal. Az egész osztály aktívan bekapcsolódik a tanítás menetébe, néha kórusban adja elő az osztály a mesét, vagy párbeszéd alakjában, hangsúlyos mondatok alkotásával.

Az óra további részében szituációk képekről, vetítéssel ismétlik a tanulók a pod, elöljárót: Kam sa skryla Karolova topánka? — pod televízor, pod kreslo, pod písací stroj, pod stôl. Az ismert mondat- modellek után áthajtás az új tananyagra,

vagyis az új elöljárókra“ Deti sa hrajú na skrývačku“ — szituációs képek alapján. Az új tananyag ismertetése szintén vetítéssel történt, egybekapcsolva a hallás, látás, és a hangoztatás elveit. A tanulók könnyen, játszva olvasták le a képekről az elöljárókat és egyszerű mondatmodel- lekbe foglalták őket.

Vetítés után az elöljárók térben való elhelyezkedése következett, ahol a tanulók gyakorlatilag mutatták be az elöljárók elhelyezkedését a térben.

Az óra befejező részében tankönyvből való képolvasás következett. A tanulók már rávezető kérdések nélkül összefüggő egységben olvasták el a szituációs képről a cselekvést, amelybe belefoglalták már a gyakorolt elöljárókat.

A szlovák nyelv tanítása után a résztvevők átmentek a harmadik osztályba, ahol a számtanórát hallgatták meg.

A II. osztályban a számtantanítás keretében tovább fejlesztjük az 1. és 2. osztályban szerzett jártasságokat és készségeket, másrészt a számrendszerre, az írásbeli műveletekre és az alapvető mértani fogalmakra vonatkozó szilárd ismeretek nyújtásával a továbbhaladáshoz szükséges alapot biztosítjuk. Biztosítanunk kell azt is, hogy az elsajátított anyagot a tanulók alkalmazni tudják. Fontos feladat a tanulók logikus gondolkodásának fejlesztése. Ezt a célt igyekszik segíteni a programozott feladatlap, amely az érvényes tankönyvre, valamint a feladatgyűjteményre és az érvényes itantervre épül. Az egyes feladatlapok egy-egy óra tananyagát és feladatait tartalmazzák. A tanulók önállóan dolgoznak, mindegyik a saját munkatempója szerint.

Az órán a 107. feladatlapot oldották meg a tanulók. Az óra anyaga: szorzás és osztás, összehasonlítás hányadossal, a szorzás kommutatív és asszociatív törvénye.

A tanítási óra első részében, amely kb. 15 percig tartott átismételték az előző óra anyagát, ügyelve arra, hogy minden tanuló szóbelileg lefeleljen. A pedagógus nagy súlyt helyeztem arra a feladattípusra, amelyben a tanulók az előző feladatlapon hibát követtek el. Átvettem hasonló típusú feladatokat, amelyek a 107. feladatlapon szerepelnek (szöveges és numerikus példák].

Majd következett az óra második része, amelyben a tanulók önállóan dolgoztak a 107. feladatlapon. A tanulók munkájuk befejezése után ellenőrizték az elkészített példaalapokról, hogy jól dolgoztak-e. Ha hibát követtek el, a hibát saját maguk javították ki. A különböző munkatempó miatt azok, akik már elkészítették felada315