Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Flórián László: Könyvekről / Könyvekről
teli, hogy elegendő lehetőséget biztosítsunk az átlagon felüli tehetséges gyermekeknek, valamint azt, hogy azokat a gyermekeket, akik az adott időszakban átlagon aluli képességekkel rendelkeznek (ez egyáltalán nem jelentheti egyértelműen a veleszületett hajlamok, adottságok abszolút hiányát], ne terheljük túl. (VI. Novák, DrSc. Zájmová výchova v socialistické škole. 1970/71. 8. szám, 225—226 old.). Sz. f. Könyvekről CURREY, P.: Teaching English As a Foreign Language Longmans, IX 1968, 200 l. FLÓRIÁN LÁSZLÓ A munka az angol nyelv tanárai számára készült. Számos olyan problémával foglalkozik, amellyel a tanárnak szembe kell néznie, leírja a leghatásosabbnak tartott módszereket az oktatás mindegyik fokán, és megmagyarázza alapvető vonásaikat. Bár a kiadvány eredetileg az Európán kívüli angoloktatás céljait hivatott szolgálni, mi is haszonnal forgathatjuk. A ikötet az előszón kívül huszonnégy fejezetből és egy függelékből áll. Az egyes fejezetek felvonultatlak az angol- tanítás valamennyi fontosabb elemét és mozzanatát, kezdve a tanítás fő céljának és a járulékos céloknak a kitűzésével, az irodalomtanítás kérdéskörének fejtegetéséig s az anyanyelv és idegen nyelv (angol) összefüggéseinek, egymásrahatásának tisztázásáig; néhány érdekesebb fejezetcím: A közvetlen módszer, A „kórus“ módszer, Mímelés (miming) és színjátszás az osztályban, A „wide reading“ („minél több olvasás“) és értéke. A következőkben a Szóbeli gyakorlatok című fejezet részletesebb taglalását választjuk, mert eddigi tapasztalatunk és észrevételeink alapján a nyelvoktatásnak — főképpen a szókincsfejlesztés és a nyelvtan elsajátításának szempontjából — ez a formája középiskoláinkban nincs eléggé kiaknázva, a szóbeli gyakorlatok igen gyakran csak az ún. konverzációra korlátozódnak. A szerző nézete szerint a szóbeli gyakorlatokat főleg az idegen nyelv oktatásának első két-három évében kell leginkább szorgalmaznunk. Fokozott gonddal kell ellenőriznünk a szóbeli teljesítményt, snem szabad a szavak, nyelvtani formák és szó- kapcsolatok .kiválasztását a tanulóra bízni. Az ellenőrzés formája már gyakran magából a gyakorlatból is nyilvánvaló. Ha pl. a tanulóknak „Whe is...?“, „Where is...?“, „How many...?“ kérdéseket adunk fel, egyúttal kényszerítjük őket a következő feleletre“, „He is a ...“, „It is in the ...“, „It has ...“ stb., így a tanulók választási lehetősége leszűkül, s csökken a helytelen, hibás válaszok lehetősége. Ha viszont a kezdőknek sok választási lehetőséget kínálnánk, ezáltal nagyobbá válna természetesen az elkövetett hibák száma is. A tanulóknak hetekig kell ismételniük az új elemeket a velük való első találkozás után. A legfontosabb ebben a stádiumban az intenzív és átfogó gyakorlás, mert a hibásan elsajátított kifejezésekről, szóalakokról és mondatmán- tákról nagyon nehéz leszoktatni a tanulókat; magától értetődik: hibák itt-ott úgyis becsúsznak, hiszen, — hogy a szerző szavaival éljünk — „az ajtót sohasem lehet teljesen betenni“. A gyakorlatokat tehát, hogy a tanulókat a kívánt irányba vezessék, gondosan kell 312
