Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 10. szám - Sz.J.: A szabad idő eltöltéséről / Figyelő
PEDAGOGIKA A szocialista pedagógia rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az aktivitásnak, ezzel függ össze az a tény, hogy az ember nevelésében elsőrendű fontosságot tulajdonítunk a tevékenységnek. Az aktivitásra nevelés nem könnyű feladat, máig hiányoznak az aktivitás és passzivitás lényegét, kialakulását illetve nevelését átfogóan feltáró kutatások. Az ifjúsággal foglalkozók között eléggé elterjedt az a vélemény, hogy napjaink ifjúságára jellemzőbb a passzivitás mint az aktivitás, a szabad idei tevékenységükben túlnyomórészt a receptív (befogadó formák uralkodnak], a tömegkommunikációs eszközök nyújtotta „kényelmesebb“ kultúrélvezetek teljesen háttérbe szorítják az értékes, saját tevékenységi formákat stb. Két cseh pedagógus illetve pszichológus vállalkozott a kérdés megvizsgálására, vajon a fentebb említettek mennyire felelnek meg a valóságnak. A következőkben kutatási eredményeikből idézünk. A szabad időben folytatott tevékenysé geket jóllehet nem minden esetben köny nyű aktív és receptív tevékenységként értelmezni (pl. az olvasás lehet kimondottan receptív, de lehet igen aktív tevékenység is), a szerzők inkább receptív tevékenységként értelmezik a sportközvetítések figyelemmel követését, a zenehallgatást, a televíziónézést, aktívként értelmezik a zenehangszeren játszást, az aktív sportot, a barkácsolást, a szakirodalom tanulmányozását. A vizsgálati anyagból kiderül, hogy a fiúk valóságban többet sportolnak, elvárásaikban is jobban igénylik, mint a passzív követést, természetesen még mindig nagyobb az igény mint a konkrét megvalósulási lehetőség. A zenével kapcsolatban: jóval magasabb a receptív zenehallgatók száma, mint az aktívan játszóké, a korral együtt nő azoknak a fiúknak és lányoknak a száma, a- kiknek hangszeren való játszás egyre el érhetetlenebb óhaj csupán. A televízió az egyetlen, amelynél a realizált tevékenység magasabb, mint az i- gény. Az általános iskola tanulói kedvelt szabad idei tevékenységei közt az első helyen áll, viszont a középiskolás ifjúságnál már az 5. sőt a 8. helyre szorul a 17 íéle tevékenységforma közt. Meglehetősen alacsony a barkácsolás és a szakirodalom tanulmányozás kedvelőinek a száma. Itt jóval magasabb az igény, a vágy az ilyen tevékenységre, mint a konkrét megvalósulás, jóllehet kimutatható fejlődés. Csökkenő tendenciát mutat az életkor fejlődésével az aktív sportolás, a televíziósnézés, míg a szabad idő speciális tevékenységgel való kitöltése egyre fokozódik. Az aktív tevékenységek igénylése magasabb, mint a megvalósítási lehetőség, míg a receptív formák többször fordulnak elő a gyakorlatban, mint az igények kifejtésében. A szerzők a továbbiakban elemzik az ifjúságnak a telekommunikációs eszközök nyújtotta kultúrához és szórakozáshoz való viszonyát, az ifjúság szabad idei tevékenységgel kapcsolatos igényeinek és a konkrét megvalósulási lehetőségek kérdéseit, leszűrik a nevelés szempontjából szükséges eredményeket. (Doc. Ph. Pr. B. Rotterová, CSc., — doc. Ph. Dr. J. Gáp, CSc.: Projevy a utvárení aktivity osobnosti ve volném čase mládeže, 1972. 1. szám, 13—27. old.) VYCHOVÁVATEĽ Az érdekköri nevelésnek a következő előnyei vannak a kötelező oktatási órákhoz viszonyítva: 1. Lehetővé teszi a tanulók hajlamai, érdeklődése, képessége szerinti differen- ciációt, azonban a differenciáció az ismeretek kötelező mennyiségén kívül esik, így nem határozza meg a további képzés irányát idő előtt. 2. A körök kisebb tanulói létszáma lehetőséget teremt az egyéni foglalkozásra, a tehetségek fejlesztésére. 3. A szakkör megfelelő vezetés esetén nem a kötelességek sokasodását jelenti, hanem az egyéni kedvtelések jellegét öltve az aktív pihenés szerepét is betölti. 4. A szakkörre épülhet a tanulók egyéni érdeklődésének megfelelő szabadidei tevékenység. (Képzőművészeti, olvasás stb.). 5. A tanuló pályaválasztását is elősegíti azáltal, hogy mély személyi vonzalmat kelt az egyes munkák iránt. 6. Kialakítja a tanulókban az aktív tevékenységi készséget, az új ismeretek szerzése iránti készséget, az új ismeretek szerzése iránti élénk érdeklődést, ami a tanulók további életében hallatlanul fontos. 7. Lehetővé teszi a szabad idő értékes kihasználását anélkül, hogy annak rekreációs értékét veszélyeztetné. 8. Megkönnyíti a kötelező oktatást, részt vállal annak feladataiból. Az érdeklődés nevelésének alapgondolatai megvalósítása feltétlenül megköve311
