Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1972-06-01 / 10. szám - Papp Endre: Játék és tanulás / Az alapiskola korszerű segédeszközei, módszerei és eljárásai

lő, aki tiltakozni fog a néhány játék­szer megvásárlása ellen. Ezután mutassuk be és diktáljuk fel azokat a játékszereket, eszközöket, tárgyakat, amelyeket érdemes minden tanulónak beszereznie. Azokat is mu­tassuk be, amelyeket nem kell minden tanulónak megvennie. A szülők ma­guk jelentkeznek majd, hogy mely já­tékszer van meg gyermeküknek, és ki melyiket hajlandó beszerezni. (Ügyel­jünk arra is, hogy kapható játékszere­ket ajánljunk.) A tárgyak között le­gyen olyan is, amit a szülők a gyer­mekükkel együtt készítenek majd el. A játékszerekkel kapcsolatos szülői értekezletet ajánlatos abban a terem­ben tartani, ahová a gyermekek járni fognak. A szülőkkel azt is megbeszél­hetjük, hogy a játékszereket, munka­eszközöket hol és hogyan fogjuk tá­rolni. Ha nincsenek megfelelő szekré­nyeink az osztályban, akkor ajánlatos egységes méretű tarisznyákat, zsáko­kat varratni a szülőkkel, amit az osz­tályban egy fogason, vagy a padra akasztva, de mindig kéznél tartunk. Nagyon praktikus ládikákban, fiókok­ban és témakörök szerint csoporto­sítva tárolni a játékszereket. Nagyon jó alkalom a didaktikai já­tékok mellett a könyvről is szólni. Leg­több szülő elvárja, hogy a tanító tájé­kozott legyen a gyermekkönyvekről. A könyvvásárlást, az olvasónevelést is ajánlatos ezzel az akcióval egybeköt­ni, úgy, hogy a szülőkkel megbeszéljük az új tanév kötelező és ajánlott olvas­mányainak jegyzékét is. Meg kell mon­danunk a szülőknek azt is, hogy a jegyzékből mi van meg az iskolai, a helyi könyvtárban, és mit ajánlunk a tanév elején, karácsonyra, név- és szü­letésnapra, a tanév végére megvételre. A jól irányított játékok során a gyermek gyarapszik ismeretekben, ugyanakkor jelentős mértékben fejlő­dik tevékenysége. A játéknál nem a játék, hanem a tevékenység, a mani­puláció szerzi az örömöt. Ez bizonyos fejlődési fokon olyan játékos tevé­kenységgé alakul, amely már elhatá­rolható a játéktól. A játék, mint alap­vető tevékenységi forma átadja helyét más tevékenységi formáknak, pl. a konstruáló játékból fejlődik ki a bar­kácsolás, a mozgásos játékokból a sporttevékenység, a didaktikus játé- kokbból a szellemi tevékenység, a ta­nulás, az eredmény motiváló hatása. A pedagógus feladata tehát, hogy olyan légkört, helyzetet teremtsen az osztályban, úgy irányítsa a tanulókat, mintha ők maguk szabadon, önállóan, saját kezdeményesükből választották volna meg a foglalkozásukat, a játé­kukat. Az ilyen maguk választotta já­ték, foglalkozás, tevékenység közben beleélik magukat a vállalt szerepbe, azonosulnak a játék funkcióival, mi­közben önként vállalják a szerephez és a funkcióhoz kapcsolódó szabályok gyakorlását is. így komoly, nehéz mun­kát végeznek, pl. igazi matematikát tanulnak játszva, jó kedvvel, megeről­tetés nélkül, és éppen azokat a kész­ségeket, képességeket gyakorolják, amelyeket mi szeretnénk bennük ki­alakítani. Természetesen a gyermeki megnyilvánulás, önállóság és aktivitás nem zárja ki a pedagógus szerepét, sőt, feltételezi azt, de ne a pedagógus legyen a tudás forrása, a vitát se ő döntse el, és ne ragaszkodjon ahhoz, hogy a maga elgondolása irányába te­relje őket. A pedagógus az osztállyal, vagy valamelyik csoporttal együtt dol­gozzon, együtt játsszon, úgy mint a többi tanuló. Ha az alapanyag elsajátításáról van szó, akkor az egész osztály ugyanazzal a játékkal, játékszerrel, munkaeszköz­zel foglalkozhat. Cserélhetik is a já­tékszereiket „forgószínpad“ módjára. Más-más játékszerrel, mindenki ugyan­azt csinálhatja. Egy tulajdonság, szabály sok-sok ér­dekes és változatos gyakorlása után a tanulók összegezzék, foglalják össze, vonják le az általános következtetést. Tehát az önálló tapasztalatszerzés, ön­álló élmények alapján maguk jussa­nak el a szükséges általánosításokhoz, szabályokhoz. „Ez azt jelenti, hogy nem kész anyag megtanulására, hanem matematikai igazságok felfedezésére (felfedezni a maguk számára azt, amit a tudomány már felfedezett), tapasz­talati úton feltárt matematikai anyag logikai rendszerezésére (bár a tudo­mány azt már rendszerezte) és végül: 300

Next

/
Oldalképek
Tartalom