Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - Papp Endre: Az általános középiskolák végzős tanulóinak matematikai tudásszintje / Középiskoláink számára
AZ ÁLTALÁNOS KÖZÉPISKOLÁK VÉGZŐS TANULÓINAK MATEMATIKAI TUDÄSSZINTJE PAPP ENDRE A matematikai feladatlapok összeállítása két szempontból okozott sok gondot: a) Negyvenöt perc állt rendelkezésünkre, ebbe kellett beletömöríteni az egész középiskolai anyagot; b) A sok tanári magyarázathoz, utasításhoz szokott tanulók önálló és teljesítményképes tudásszintjéről akartunk azonos feltételek mellett reális képet kapni. Féltünk attól, hogy ha csak néhány témakörből vett és igényesebb példán mérnénk az önálló feladatmegoldáshoz nem szokott tanulóink tudását, akkor előfordulhatna, hogy több tanuló (osztály vagy iskola) egyetlen példát sem oldana meg teljesen, így produktív tudásuk terén nem tudnánk különbséget tenni. Úgy határoztunk tehát, hogy több témakörből és egyszerű példákon mérjük tanulóink teljesítményképes tudását, éspedig úgy, hogy lehetőséget adunk a választásra, az elsajátított, az alkalmazásra érett tudás bemutatására. így a tanulók teljesítménye jobban megkülönböztethető, így reálisabb iképet kapunk a tantervi követelmények elsajátításának fokáról, a problémahelyzet gyors felismeréséről, az ésszerű, gazdaságos munkamegszervezés szintjéről. A feladatlap összes feladatát tehát nem kellett a tanulóknak megoldaniuk. Erre az utasításban nem utaltunk világosan, ezt több kolléga meg is jegyezte. A megoldásokat tanulmányozva úgy tűnik, hogy még néhány témakörrel bővíteni kellett volna a választási lehetőségeket, mert elég sok tanuló a több és könnyű feladatból kevés példát oldott meg. Egy példát sem oldott meg 166 tanuló, 15,2 %; legfeljebb egy példát oldott meg 416 tanuló, 37,4 %; legfeljebb két példát oldott meg 602 tanuló, 54,1 %. 0 pontot kapott 54 tanuló, 4,8%; 1 pontot kapott 112 tanuló, 10,4%; 2 pontot kapott 125 tanuló, 11,1%; 3 pontot kapott 125 tanuló, 11,1%; 4 pontot kapott 98 tanuló, 8,8%; 5 pontot kapott 88 tanuló, 7,9 %. A felmérésben szerepelt témakörök a példák számával jelölve a következők voltak: A tanterv által előírt anyagból kimaradtak az alábbi témakörök: algebrai kifejezések rendezése, függvények, határérték, bizonyítás (matem. indukció), kombinatorika, szerkesztési feladatok, hasonló helyzet, térgeometria, szinusz és koszinusz tételek, binom és reciprok egyenletek, valószínűségszámítás. A feladatlap 23 példát tartalmazott, ebből 20 a reál osztályok, 18 a humán osztályok számára volt kijelölve; 15 közös volt mindkét irányzat számára. A 6, 7, 15, 16-os számú példák megoldásáért külön-külön három pontot, a többi példa megoldásáért két-két pontot kaphattak maximálisan a tanulók. A 2, 3, 5, 6, 10-es példák teljes megoldásáért a fenti pontokon kívül még egy jutalompontot is kaphattak a tanulók. Egy-egy tanuló elérhető pontjainak száma (a jutalompontokon kívül, ha az összes példát megoldotta volna) a reál osztályban 43, a humán osztályban 40, de mivel az összes példát nem kellett megoldani, ezért a reál osztályban 21,5 pontot, a humán osztályban 20 pontot vettünk 100 %-os megoldásnak. A példák választhatóságából és a jutalompontokból is adódik, hogy 100 %-on felüli megoldás, teljesítmény is elérhető volt. A 20 iskola 45 osztályából (25 reál) 1112 tanuló (593 reál) írta meg felmérő dolgozatát, ezek összesen 7295 pontot kaptak. A felmérésnek nem elsődleges célja az iskolák rangsorolása, hanem bizonyos tanulságok levonása. Felbontás, 1, Egyenlőtlenségek, 2, 3, Másodfokú egyenl., 4, 5, Hatványok, gyökök, 5, 6, Kerületi és közép, sz., 7, Tükrözés, 8, Hasonlóság, 9, Logaritmus, 10, Exp. egyenletek, 11, Komplex számok, 12, Sorozatok, 13, 14, Szögfüggvények, 15, 16, 18, Szögfüggv. ossz., 17, Analitik. geom., 19—23. 27
