Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Az általános középiskolák végzős tanulóinak anyanyelvi tudásszintje / Középiskoláink számára
vai Középiskola 7, a Nové Zámky-i Középisíkola 6, a Čalovói Középiskola 4 és a Fiľakovo! Középiskola 3 tanulója érdemelt kitűnőt. A felmérés értékelésével kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet az olyan jelenségekre, amelyekre többféle magyarázat lehetséges. Ilyen például az a lényeges eltérés, amely néhány iskolában egyes tanulók félévi osztályzata és a felmérés eredménye között mutatkozik, bár tudatában vagyunk annak, hogy a teljesítményfelmérő teszt a tanulók értékelésének nem az egyetlen módja. Az egyik általános középiskola III. C osztályában egy jónak (3) minősített tanuló 46 pontot, egy elégségesnek (4) minősített 42 pontot, ugyanakkor az osztály egyetlen kitűnő tanulója mindössze 39 pontot szerzett. Egy másik általános középiskola III. A osztályában két kitűnőnek (1) minősített tanuló helyes válaszaival csupán 39 illetve 40 pontot szerzett, viszont a félévi osztályzáskor elégséges osztályzatot kapott öt tanuló közül hárman ugyancsak 39 kérdésre, 1—1 tanuló pedig 42, illetve 43 kérdésre válaszolt helyesen. Még ezeknél is kirívóbb eset fordult elő egy harmadik középiskolában. Itt a III. A osztályban három tanuló félévi osztályzata elégtelen (5) volt, a felmérés során viszont 39 kérdésre feleltek helyesen, tehát az elért pontszámnak megfelelően őket is megillette a „dicséretes“ érdemjegy. Különös, hogy ebben az osztályban éppen a két kitűnő (1) tanuló közül az egyik csak 36, a másik 39 feladatot oldott meg helyesen. A félévi osztályzatok és a felmérés eredményeinek összehasonlítása során feltétlenül felmerül a kérdés, vajon egyik-másik középiskolánkban hogyan történik a tanulók tudásának ellenőrzése. Az ilyen szembetűnő esetekből arra lehet következtetni, hogy az említett iskolákban a tanulók egész évi teljesítményének értékelése nem felel meg a tanulók tudásának, vagyis nem tárgyilagos. A feladatok megoldására fordított idő hossza különböző. A leggyorsabban dolgozó tanulónak csak 12 perc kellett a feladatok megoldására [Galanta, III. C oszt.), 15 tanuló viszont 45 percig dolgozott (Komárno 1, Levice 1, Nové Zámky 1, Šahy 2, Veľké Kapušany 10). Az első és az utolsó dolgozat beadása közötti legnagyobb időkülönbség 20'—45' (Nové Zámky), a legkisebb időkülönbség 30'—32', (Komárno III. D oszt.), itt a tanulók szinte egyszerre adták be a megoldott feladatokat. A leggyorsabban dolgozó kollektíva a galántai III. C osztály volt, (12'—26'), a čalovói III. В osztály dolgozott a legtovább (40'—44'). A leggyorsabban dolgozó osztály munkája azonban a gyengébb átlagok egyikét eredményezte (2,31), ugyanakkor a lassú osztály átlaga jobb (2,16). A legkiegyensúlyozottabb átlagos teljesítményt mind az elért pontszám, mind pedig az igénybe vett idő tekintetében a Komárnói Általános Középiskola tanulói nyújtották. A feladatok megoldására a tanulók túlnyomótöbbségének 30—35 percre volt szüksége, 11 osztályban pedig átlag 40 percig dolgoztak a tanulók. Az 50 kérdés közül ugyan egy-egy kérdés vitára adott alkalmat egyik-másik iskolában (pl. a nyelvjárást bemutató szöveg, a kritikai realizmus problémája), ezek azonban nem okoztak lényeges változást a pontozásos értékelés kialakulásában, mert az iskolák nagyobbik felében a vitatott kérdésekre is szép számban születtek helyes válaszok. Előfordult az is, hogy némelyik kérdésre az osztály egyetlen tanulója sem felelt helyesen, ezek az esetek azonban iskolánként, sőt olykor, ugyanabban az iskolában osztályonként változtak. Az országos felmérés eredményeinek értékelése azt mutatja, hogy általános középiskoláink zömmel eleget tettek az érvényben levő tantervi követelményeknek. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy elég sok tanulónak okozott gondot az alapszóhoz kapcsolódó toldalékok számának felismerése. A mondattani ismeretekkel kapcsolatos válaszokban is gyakori volt a bizonytalankodás. Ahol ezek a hiányosságok nagyobb mértékben fordultak elő, ott a magyar szakos nyilván nem fedezte fel őket idejében, mert nem tartotta rendszeresen szem előtt a tanterv egyik állandó követelményét: a sokféle szempont szerint végzendő elemeztetést. Az eredmény arra is rávilágít, hogy a tanulók verstani ismeretei nem minden általános középiskolában ütik meg a kívánt mértéket. A felmérés eredményének általános elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a kérdések általában nem állították a tanulókat nehéz feladat elé. Bár néhány válaszlehetőség összeállítása szerencsésebb is lehetett volna, ez az országosan egységes követelmények szerint lebonyolított felmérés — az első középiskolai kísérletet jellemző hiányosságok ellenére is — rávilágított, hogy melyik iskolának milyen mértékben sikerült megalapoznia tanulóiban az általános anyanyelvi műveltséget. 26
