Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-09-01 / 1. szám - ef-: Az általános középiskolákban végzett országos tudásszintfelmérés tanulságai / Középiskoláink számára

„tartályból“ (50) — A szövegben penge van, a rajz tollat ábrázol? (50) — A forrasztás és a hegesztés között különbséget szoktunk tenni. (53)

„A reakciók befejezése után ..mondat fogalmazása furcsa. (59) — Kétszer is szerepel a durranógáz-próba, de a robbanási veszélyre való figyelmeztetés nem elég hatásos. (62) — A szöveg és a 45. ábra nem fedik egymást: nincs léggömb! (65)

Az „anyagmegmaradás“ helyett „tömegmegmaradás“ kell. (71)—A definícióban legyen benne: „... egy elem 1 atomja ...“ (75) — A „merkuri-oxid“ név nem korszerű, még elemi fokon sem! (77)

Tudtommal az elemi kén nem drága, sőt lényegesen olcsóbb, mint a piritre épülő technológia. (83) — Következetesen kellene írni: vas (II) szulfát. (84) — A csere- bomlás definíciója nem precíz! (85) — A piritből nyert vasoxid — kéntartalma miatt — nem előnyös a vasgyártásban. (86) — A katalizátor összetételére utaló rész zavaros! (89) — A savas kémhatás ennél a kísérletnél semmit sem mond! (89)

„A hőkicserélő csövei elvezetik ...“ a mondat zavaros! (97) — A technológia tudtommal már elavult. (99) — Véleményem szerint nagyon formális az oktatás (ez a későbbi osztályok anyagában is jelentkezik!), ha „képletből“ vezetjük le a

„képletet“! (101) — A logikai nevelés

érdekében meg kellene mondani, hogy miért lehet acéltartályokban szállítani a kénsavat. (103) — A „rézgálicot“ nem lehet szárítóanyagként használni! (108) — A faszén a salétromsav gőzében, pontosabban gáz alakú bomlástermékeiben ég. (108) — A képletekben nem kell mindig zárójelben írni a nitrát-csoportot! (109) — Elég kényes kísérlet a 78. ábrán (és nem a 84. ábrán, mint a szöveg mondja) látható megoldás. (112) Az utolsó 2 mondat tartalmában nincs logikai kapcsolat! (115) — A 2. feladat csak részben fejez ki igazat. (116)

A kísérletet célszerűbb pohárban végezni. (118) —„Miután ez nehezebb ..." mondat értelmetlen! (119) A 2. kérdés fogalmazása nem világos. (125) — A vizes oldatot „ammóniá“-nak nem szabad nevezni. (126) — A nitrátcsoport írásában nem következetes a könyv. (126)

A savak nem „vegyértékűek“, csak „értékűek“! (127) — A szöveggel ellentétben nincs 88. ábra! (127) — Lakmusszal nem lehet jól titrálni. (128) — Az összefoglalás ügyes! (129—132) — Érthetetlen a táblázat 5. oszlopának felírása és tartalma!! (131) — A helyettesítésre adott példa lehetne didaktikusabb is. (134) — A feladat első mondatának fogalmazása túlzás! (135)

Középiskoláink számára

Az általános középiskolákban végzett országos tudásszin^felmérés tanulságai

A magyar tanítási nyelvű általános középiskolák érettségi előtt álló tanulói tudásszintjének megállapítását szolgálta az a felmérés, amelyet a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma végeztetett 1971. IV. 6-án magyar nyelvből és irodalomból, szlovák nyelvből és irodalomból, valamint matematikából. A felmérést 20 magyar tanítási nyelvű általános középiskola 45 osztályában egyidőben, azonos feltételek mellett bonyolították le.

Az iskolák lezárt borítékban kapták meg a feladatlapokat. Ezeket a felmérés reggelén, egy másik iskolából kiküldött pedagógus — biztos — jelenlétében bontották fel, majd a tanulók — a feladatlap tartalmazta kitöltéssel, megoldással kapcsolatos utasítások értelmében —, magyarázat és segítség nélkül töltötték ki őket.

A kitöltött feladatlapokat a kiküldött kollégák magukkal vitték, iskolájuk tantárgybizottságai segítségével a központilag megadott utasítás szerint értékelték, és a mi21