Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 1. szám - Szeberényiné Z. Judit: Figyelő
dö feladatok jegyében tervezte meg. A terv vázlata a következő: 1. Tantervi cél li. Az osztályközösség jellemzésének terve III. Az osztályfőnöki órákon megvalósítandó feladatok, nevelési követelmények a) a testi nevelés b) a világnézeti-politikai nevelés c) szocialista hazaszeretetre és nemzetköziségre nevelés d) munkára nevelés e) a szocialista humanizmusra és a közösségi magatartásra nevelés IV. Szülők vonatkozásában V. Kirándulási terv VI. Pályaválasztási terv VII. Az osztályfőnöki órák terve Vili. Rajz-munkaterv Figyelemre méltó az osztályközösség jellemzésének terve. A neveltségi szint megállapítása érdekében 4 éven keresztül az alábbiak megvalósítására törekszik a szerző: „Felveszem a tanulók volt osztályvezetőivel a kapcsolatot. Áttanulmányozom az egyes tanulókról szóló feljegyzéseket. A tanév elején füzeteket fektetek fel, amit az osztálynaplóban helyezek el. Ide kerülnek az osztályfőnök és a nevelők észrevételei órán és órán kívül, jó és rossz egyaránt. A füzet 4 évig folyamatos. A füzet másik részében az osztályról globálisan nyert jó vagy rossz feljegyzések kapnak helyet. Borítékot rendszeresítek minden tanuló részére. Ide gyűjtöm a tanulóval kapcsolatos írásokat (szülői üzenet — osztályfőnöki órákon írásos felmérések eredménye — orvosi igazolások stb.j. A kérdések kidolgozása írásban, amik 4 éven keresztül ismétlődnek, és a minden évben adott ugyanaz, vagy eltérő válasz megmutatja a tanuló akaratának, vágyának, érdeklődési körének változását, fejlődését.“ Az ismétlődő kérdéseket az alábbi szempontok alapján állította össze: a) Tájékozódás a pályaválasztáshoz (Mi szeretnék lenni?) b) Közösség kialakítása érdekében (Mit szeretne megvalósítani az osztályban stb.]. c) Egyéni megismerés, érdeklődési köre (Ki a példaképe és miért?) d) Világnézeti szint felmérése. A családlátogatást az első tanévben végzi el, a továbbiakban csak a problémás tanulóknál. KÖZNEVELÉS Az osztályfőnöki munka korszerűsítése érdekében a figyelem központjába kerül az a nevelői szemle, amely minden feladatot közösségben és közösség által törekszik megvalósítani. Ennek egyik hatásos eszköze a vita. Mint minden módszernek, a vitának is vannak előnyei és hátrányai. Komoly tartalmi hasznot jelent, hogy a tanulók megpróbálnak ideológiai és társadalmi kérdéseket önállóan elemezni. A vita fényt derít az eddigi homályos, vagy a tanulók számára csupán részben világos gondolattartalmakra, fogalmakra. Gyakori jelenség viszont az ún. látszatvita, amikor nem gondolkodnak aktívan, hanem már ismert tételeket, közhelyeket hangoztatnak — sokszor csak azért, hogy ne üljenek pasz- szívan. A szükséges alapismeretek nélkül a vita fecsegéssé válik. Nem tanácsos túl gyakran sem alkalmazni, mert érdektelenné válhat az ifjúság számára, hiszen épp az adja meg a zamatét, hogy az iskolai gyakorlatban viszonylag ritkán alkalmazzák. A tananyag év eleji beosztásakor meg kell tervezni a módszereket is. A vita tudatos tervezésénél vegyük figyelembe az osztály színvonalát, érettségi fokát, a már elsajátított tananyagot, a közösségben uralkodó légkört. Vitához nem szokott osztályokat csak fokozatosan juttathatunk el a tanulói vitatkozás magasabb, aktív gondolati munkát igénylő fokára (Szebe- nyi Péterné: Vita az osztályban, 1970. 3. sz.). Ugyanebben a számban figyelmet érdemel Harsányi István: Döntés és határozat- hozatal az osztályban című írása. Az ember egész életét átszövik a döntési helyzetek. A problémamegoldás, a döntés any- nyira szerves része az életnek, hogy erre jól elő kell készíteni a fiatalságot. Már az óvodában is megkezdhető a döntésre, elhatározásra nevelés. Az általános iskola alsó tagozatában egyre lényegesebb kérdések eldöntésébe lehet bevonni a gyermekeket, hogy a felső tagozat végére már jól felhasználható tapasztalataik legyenek. Minél magasabb fokú az iskola, annál magasabb szinten és elmélyültebben kell foglalkozni a tanulók döntésre nevelésével. Kérdésfeltevés, mérlegelés (érvek és ellenérvek felsorakoztatása), döntés: ez a három elengedhetetlen mozzanata a döntésnek. A pszichológusok számos, a helyes döntéshez vezető munka- és játékmódszert dolgoztak ki. A továbbiakban a szerző két olvan döntést előkészítő gondolkodási játékot ismertet {„agyroham“ és ötlettechnika címmell, amelyet jól felhasználhatunk az osztályfőnöki órákon. Az 1970-es évi 9. számban a tanulószoba 25
