Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 1. szám - Kmeczkó Mihály: Májustól - Szeptemberig
rossz hatásfokának a kérdését elemzi Bal- lay László. A tanulószobára azok a tanulók jelentkeztek, akiknek otthoni zavartalan tanulása nem volt biztosítva, vagy tanulás közben pedagógus segítségére, korrepetálásra szorultak. Ennek következtében a tanulószobában felügyelő pedagógusnak a zavartalan tanulási lehetőség biztosítása közben kellett ellenőriznie és egyénileg vagy csoportosan korrepetálnia, így többnyire vagy „rendet tartott“, vagy korrepetált; ha mindkettőnek eleget akar tenni, nem sok eredményt ért el. Nem is szerették a pedagógusok a tanulószobai beosztást, ezért megváltoztatták a meglevő tanulószobákat. Engedélyt kaptak a következő kísérletre: A tanulószobába azok járjanak, akik tanári segítségre szorulnak, a nyugodt tanulást igénylők a napközibe kerülnek. A korrepetálást igénylő tanulók nem rendszeresen, hanem csak arra a foglalkozásra és addig járnak, amelyikre és ameddig szükségük van. így tehát heti 2 órás szaktárgyi korrepetálást rendezhetnek matematikából, oroszból, nyelvtanból. A nevét is megváltoztatták: tanulószoba helyett, tanulókörnek nevezik. A szervezés úgy történt, hogy a tanév első hetében megállapították a tahárok, kiket, mely tárgyból tartanak az indulás pillanatában segítségre szorulónak. Egy-egy tanuló több tanulókörbe is felvételt nyerhet szükség szerint. A jobb képességű, önállóan tanulni tudókat általában nem szervezik be a tanulókörökbe, az ő igényük kielégítését, speciális fejlődésüket rendkívüli tárgyak és szakkörök keretében igyekeznek megoldani. Egy- egy csoport létszáma 10—12 fő körül mozog, olykor magasabb is az érdeklődésnek, ill. a szükségnek megfelelően, de a magasabb létszám rendszerint csökkenti a foglalkozások hatékonyságát. A szerző szerint az eredmények biztatók és a korrepetálásnak ezt a rendszerét általánossá lehetne tenni. SZEBERÉNYINÉ Z. JUDIT, adjunktus, PF Nyitra i/UAmístől -Szeptemberig A kezdet várakozáson felüli KMECZKÖ MIHÁLY tanító, Vajka (Dunaszerdahelyi járás) 27 A Szlovákiai Szocialista Ifjúsági Szövetség és az SZSZK Iskolaügyi Minisztériumának Nemzetiségi Osztálya április 24— 26-án, Érsekújváron, az idén először rendezte meg a SZLOVÁKIÁI MAGYAR DIÁKNAPOKAT. A versenyjellegű rendezvényen a legjobb iskolai irodalmi színpadok, színjátszó csoportok, a legtehetségesebb szavalók és prózamondók mutatkoztak be a közönségnek. A rendezők pályázatot hirdettek a legjobb egyéni alkotásra (vers és próza) is, de ezen — nem tudni milyen okból — csak az alapiskolák tanulói vettek részt. Az előadások színvonala minden műfaj és korcsoportban kielégítő. A versenyzők valamivel több mint ötven százaléka átlagszínvonalat nyújtott, míg a többiek meglepően kulturált fellépéssel örvendeztették meg a bíráló bizottságot és a közönséget egyaránt. A zsűri nemegyszer csak hosszas vita után tudta kijelölni a győzteseket, illetve azok sorrendjét. A legnagyobb vitára a Királyhelmeci ÁK „Orient“ irodalmi színpadának előadása adott okot. Műsorukon Frederico Garcia Lorca „Bernarda háza“ című drámájának irodalmi színpadi feldolgozása szerepelt. Az előadás nagyon színvonalas volt. Érződött, hogy a szereplők tökéletesen átélik a helyzeteket, konfliktus-sorozatokat: hangulatot, feszültséget tudtak teremteni. Maga a rendezés is merész vállalkozásnak mondható ... A zsűri a felsorolt pozitívumok ellenére nem verseny-, hanem külön- díjjal jutalmazta az előadást, azzal indokolva, hogy nem lehet egy drámát irodalmi színpad keretében bemutatni... Pedig a királyhelmeciek bebizonyították, hogy lehet. Az évszázadok folyamán minden műfajnak kirajzolódtak a határai, míg az irodalmi színpadnak — ifjú korára való