Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-10-01 / 2. szám - Krúg Erzsébet: Észrevételek a 3. osztály szlovák nyelvoktatásához / Az alsótagozati nevelés életéből
2. sz. táblázat — mese reprodukálása: hiba nélkül, önállóan beszélt a tanulók önállóan beszélt kis hibákkal a tanulók önállóan beszélt nagy hibákkal a tanulók száma % száma % száma % Rimaszombat Galánta 2 10 20,0 35,7 4 12 40,0 42,8 3 6 30,0 21,4 Galántán egy tanuló sem volt, aki ne tudott volna mondatokat alkotni a képekről. Amint látjuk, még a bukásra álló tanulók (ilyen Galántán csak 1 van) is^ tudtak szlovákul beszélni; illetve el tudták mondani a mese tartalmát szlovákul. Rimaszombatban két tanuló nem tudott egyáltalán elmondani szlovákul egy értelmes mondatot sem (persze, a megadott témáról van itt szó). Rimajánosit szándékosan nem tüntettem föl a táblázatban. Itt ui. még a legjobb tanuló sem tudta reprodukálni egyetlen megtanult mesének sem a szövegét. Nagyon kár, s nagyon szomorú tény, hogy még mindig akadnak olyan iskolák, ahol nem tartják szükségesnek, hogy színvonalasan folyjon a szlovák nyelvoktatás. Ezek a tanulók ui. a képes nyelvkönyvet egyáltalán nem ismerik (habár már az 1968/69-es iskolai évben is ebből kellett tanítani a szlovák nyelvet a Naša radosť c. tankönyv helyett), a régi harmadik osztályos szlovák tankönyvből tanultak a tanév kezdetétől, a tavalyi iskolai évben pedig a Naša radosť c. tankönyvből. Az iskolában nincs magnetofon, a községben kellett kölcsönkérni a felméréshez. Ezek után aztán nem is csodálkozhatunk azon, hogy a beszédkészség színvonala szlovák nyelvből nem kielégítő. Mivel önálló beszélgetésről szó sem lehetett, a képes szótárból próbáltunk a tanulókkal mondatokat alkotni. Még ez is nehezen ment annak ellenére, hogy a képes szótárban a képek alatt szöveg is van, a kifejezéseken tehát nem kellett gondolkozni, csak mondatokba kellett foglalni őket. Az eredmény a következő volt: Teljesen önállóan és hiba nélkül egy tanuló sem tudott mondatokat alkotni. Kis hibákkal és kevés segítséggel 1 tanuló (8,3 százalék), nagyobb hibákkal és sok segítő kérdéssel 9 tanuló (75 százalék) alkotott mondatokat. Két tanuló (16,6 százalék) egyáltalán nem tudott mondatokat alkotni a képekről. Az elmondottak illusztrálására közlök egy egyes tanuló és egy bukásra álló tanuló mesemondásából részletet Galántáról és Rimaszombatból. Bola raz jedna Červená čiapočka. Mamička ju poslala k starej babe, lebo stará baba bola chorá. Povedala jej: „Pozor v lese, aby si sa nestretla s vlkom!" Červená čiapočka zobrala hrušku, slivky, jahody a sliepku. Lala to do koša. Červená čiapočka odišla. V lese zbierala kvety. Pýta sa vlk: „Kde ideš?" És egy bukásra álló tanulo felelete: To je izba. Izba je hodina a lampa. V košíku je mlieko. To je stôl. Stôl je dve kapusta, dvadsať mrkvu, deväť pohár. Kozliatka tancovali. A veľká koza tancovať a kominár tancovať. A tešia. A hibák főleg ott fordultak elő, ahol a magyar nyelv lényegesen eltér a szlovák nyelvtől. Tehát: a) a főnév és a melléknév egyeztetésében: aké máš nos, akú máš oči, zelenú šalát, stb. b) a ragozásban különösen a nőnemű főnevek 4. esete okoz nehézséget: ukáž ruka, pustili mamičky (mamičku), c) a főnév és a számnév egyeztetésében: sedem kozliatka, deväť pohár, stb. d) az igék múlt idejének helyes képzésében: koza doniesol, kominár sa hnevala, stb. Mivel nyilvánvaló, hogy a képes nyelvkönyv és az audiovizuális, globális- 47 strukturális módszer hozta meg a kellő eredményeket, azt hiszem, célszerű
