Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-10-01 / 2. szám - Krúg Erzsébet: Észrevételek a 3. osztály szlovák nyelvoktatásához / Az alsótagozati nevelés életéből
sott (Rimajánosiban szlovákból nincs egyese egy tanulónak sem, kettese egy tanulónak van, a többi: 4 hármas, 5 négyes és két bukásra álló tanuló). A tanulók ismert szavakból álló, de idegen szöveget olvastak. hiba kis nagy nagyon nélkül olvas hibákkal olvas hibákkal olvas gyöngén olvas szám % szám % szám °/o szám % Rimaszombat 3 10,0 12 40,0 13 42,5 2 6,6 Galánta 7 25,0 13 46,4 7 25,0 1 2,5 Rimajánosi — — 2 16,6 9 75,0 1 8,3 A táblázatból kitűnik, hogy nagyon kevés azoknak a tanulóknak a száma, akik hiba nélkül el tudnak olvasni számukra idegen szöveget. A táblázat azt is mutatja, hogy olvasásból Galántán érték el a legjobb eredményeket. S még egy szempontból illeti dicséret a galántai tanulókat: nemcsak folyékonyan, kevés hibával olvastak, hanem helyes hangsúlyozással, kifejezően is. Az olvasásban előforduló hibák kb. azonosak voltak mind a három iskolában. Általában a számukra új kifejezéseket olvasták hibásan a tanulók annak ellenére, hogy az óra elején az osztálytanítók bemutatták és megmagyarázták nekik a szöveget. Többször előfordult, hogy a tanulókba bizonyos szavak és szókapcsolatok alakja más formában rögződött, mint ahogy az a szövegben volt, és önkéntelenül is a már beléjük vésődött kifejezéseket olvasták a könyvben lévő kifejezések helyett. Pl. na tráve bolo rosa, valószínűleg a v lese bolo analógiájára, Evka helyett Evička, v košíku helyett v košíčku, stb. Gyakoriak voltak az ilyen hibák is: Evička povedal, Janko sa smiala, široká klobúčik, stb. A jövőben még alaposabban kell majd tanulóinkkal gyakoroltatni a szlovák „I“ hang és a kettőshangzók kiejtését. Az „l'“-t a tanulók 90 százaléka 1-nek olvasta: hladal, hladel, hla; a kettőshangzókat pedig nem ejtették egy szájnyitással egy hangként, hanem szótagolva, elválasztva, pl. bi-elym. Több tanulónak okozott nehézséget a de, te, ne, le, di, ti, ni, li szótagok helyes kiejtése is. Különösen a ,,ti“ szót olvasták sokan keményen, valószínűleg a gyakran előforduló „ty“ szó analógiájára. A „ch“ hang képzése sem eléggé begyakorolt még. Több tanuló olvasta fonetikusan, azaz két hangként, de olvasták „k“-nak, sőt „kh“-nak is a leggyakoribb „h“-s ejtés mellett. Összegezve az olvasásról elmondottakat a következő dolgokra szeretném felhívni a kartársak figyelmét: a) Ne csak folyékonyan, hanem, szépen, kifejezően, hangsúlyosan is tanítsák meg tanulóikat olvasni szlovákul! b) A tanév elején állapítsák meg, hogy tanulóiknak mi okozza a legnagyobb nehézséget, és annak kiküszöbölésére fordítsanak több időt és figyelmet! c) Olvastassanak a tanulókkal minél több olyan szót, amelyben kettőshangzók; de, te, ne, le, di, ti, ni, li szótagok, eh és I hangok vannak. Cikkem elején említettem, hogy tanulóink beszédkészsége szlovák nyelvből szinte rohamosan javul. Valóban örvendetes tény, hogy már a harmadik osztályban tudnak és mernek tanulóink szlovákul beszélni, természetesen, a harmadik osztálynak megfelelő színvonalon, s hogy még a leggyöngébb tanulók is aránylag ügyes és kerek mondatokat alkotnak a képekről; s ez még akkor is pluszként könyvelhető el, ha a végződések nem mindig jók. Milyenek tehát az eredmények? A tanulóknak egy mesét kellett reprodukálniuk segítség nélkül. A mesét a tanulók saját maguk választották a képes nyelvkönyvből. Az eredményeket az alábbi táblázat mutatja:
