Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-10-01 / 2. szám - Krúg Erzsébet: Észrevételek a 3. osztály szlovák nyelvoktatásához / Az alsótagozati nevelés életéből

Az alsótagozati nevelés életéből Észrevételek a 3. osztály szlovák nyelvoktatásához KRŰG ERZSÉBET, Pedagógiai Kutatóintézet A Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma rendeletének' értelmében az 1969/70-es tanév 1. félévében a Képes nyelvkönyv II. c. tan­könyvből tanítottuk a szlovák nyelvet az alapiskolák 3. osztályában, és csak a tanév 2. félévétől kezdtek a tanulók írni és olvasni is szlovákul a régi 3. osz­tályos tankönyvből (Gaálné Tóth Etelka — Miklós Imre — Bertókné Benkovič Mária: A szlovák nyelv gyakorlókönyve a kilencéves alapfokú iskolák 3. év­folyama számára). Hogy mennyire eredményes ez a gyökeres változtatás a szlo­vák nyelv tanításában, azt nehéz lenne megállapítani egy év eredményeiből. Annyit azonban már most leszögezhetünk, hogy a kezdeti eredmények nagyon biztatók. A tanulók szlovák nyelvtudása, főleg a beszédkészség, szinte ugrás­szerűen megjavult. A képes nyelvkönyvből ui. a tanulók nehézség nélkül, ön­állóan és magabiztosan „olvasnak“, folyékonyan, összefüggően beszélnek szlo­vákul. Sikerült tehát már az alapiskolák legalsóbb osztályaiban elérnünk azt, amire pár évvel ezelőtt még a 7., 8. osztályokban is csak a tanulók kisebb része volt képes: azt, hogy önállóan és folyékonyan beszéljenek szlovákul segítő kér­dések nélkül is. A tanév végén felmérést végeztem 3 alapiskola 5 harmadik osztályában azzal a céllal, hogy megállapítsam tanulóink beszédkészségének a színvonalát, va­lamint azt, hogy 5 hónap alatt milyen olvasási és íráskészségre tettek szert. Rimaszombatban két harmadik osztályban végeztem felmérést összesen 46 tanulóval, Galántán szintén két harmadik osztályban összesen 40 tanulóval és RimajánosiDan, ahol csak részben osztott iskola van, összesen 12 tanulóval. Rimaszombatot azért választottam, mert az ottani alapiskolában kissé módo­sítva a minisztériumi rendeletet kombinálva tanították a szlovák nyelvet a 3. osztályban a Képes nyelvkönyv II.-bői és a már említett 3. osztályos szlovák nyelvkönyvből. A tanév kezdetétől heti 3 órában (egy teljes és két fél) taní­tottak a régi 3. osztályos tankönyvből és heti két félórában a képes nyelvkönyv­ből. Ez azt jelenti, hogy a tanulók már a tanév elejétől írtak és olvastak is szlovákul. Galántán kb. azonos a helyzet a tanulók szlovák nyelvtudását illetően, mint Rimaszombatban. Talán kevesebb itt a nehezen nevelhető és szellemi képessé­geit illetően kisegítő iskolába tartozó tanuló. A tanév 1. félévében a képes nyelvkönyvből, a 2. félévben a régi 3. osztályos szlovák tankönyvből tanítottak. A rimajánosi iskola falusi, és csak részben osztott. A tanulók létszáma viszont aránylag kicsi, így a lehetőség megvan rá, hogy eredményesen tanítsák a szlo­vák nyelvet. Az igazság kedvéért még meg kell jegyeznem, hogy sok itt az olyan cigány származású tanuló, akinek az anyanyelvi szókincse is meglehe­tősen szegényes, és összefüggő szöveget még anyanyelvén is nehezen tud el­mondani. S most lássuk az eredményeket! A felmérés három részből állt: olvasásból, beszélgetésből (mese reproduká­lásából) és tollbamondásból. Rimaszombatban 30 tanuló olvasott, Galántán 28 és Rimajánosiban 12. A ta­nulókat igyekeztünk a félévi érdemjegyek alapján kiválasztani; azaz minden 45 osztályból 3 egyes, 3 kettes, 3 hármas, 3 négyes és 3 bukásra álló tanuló olva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom