Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1971-04-01 / 8. szám - Az erkölcsi nevelés / Figyelő
■ Kanada elnevezése valószínűleg indián eredetű. Az első francia bevándorlókat állítólag „Kanada! Kanada!“ felkiáltással üdvözölték az indiánok, ami azt jelenti, hogy „Legyetek üdvözölve!“ Mások azt állítják, hogy a spanyol tengerészek aranykereső útjaikon a Szent Lőrinc-fo- lyón felfelé hajózva messze eljutottak. Mivel aranyat nem találtak, a többi kalandort erről az útról a következő szavakkal beszélték le: „Аса nada“, ami azt jelenti „Itt nincs semmi“ (21. old.). ■ A legmagasabb New York-i felhőkarcoló, az Empire State Building 442 m magas (64. old.). ■ Brazíliában a 18. század elejétől termesztenek kávét. 200 évvel később (a 20. század elején) Brazília a világ kávészükségletének már a % részét szállította (112. old.). ■ A fejvadászok az ecuadori őserdőben élnek. A suara indián törzshöz tartoznak. Az elpusztított ellenség fejét zsugorítják, úgyhogy a „tszantsza“, ahogy ezeket a fejeket nevezik, nem nagyobb, mint egy emberi ököl. Összefoglalásképpen a könyv végén a „Kérdések és feleletek“ lehetővé teszik a tanulóknak, hogy meggyőződjenek arról, milyen figyelmesen olvasták el az egyes fejezeteket. A könyv terjedelme 164 oldal, ára 6,50 Kés. Ma, amikor a világ egyes országaiban a földrajztanítás küldetése már nemcsak az, hogy ismertesse a tanulókkal az egyes területek természeti, gazdasági és politikai viszonyait, hanem önálló tantárgyként az idegenforgalmi nevezetességek ismertetésére is vállalkozik, feltétlenül szükséges, hogy a mi tanulóink is közvetlenebb és bővebb ismereteket kapjanak. E cél elérése érdekében a modern földrajztanítás nélkülözhetetlen segédeszköze lesz a jövőben ez a könyvsorozat. Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy a közeljövőben ebben a sorozatban megjelenik az „Ott, ahol a Kongó folyik“ és az „Űt- talan utakon a világ ismeretlen tájain“ c. kiadvány. A tanulók általános műveltségét ezek a könyvek Afrikáról és a világ földrajzi felfedezéseiről bővítik majd. (BERNÄTH M. szerkesztő) Figyelő Az erkölcsi nevelés PEDAGOGIKA Az 1970. évi 4. számban dr. I. Slabinová az erkölcsi nevelés elméletének mai helyzetét vizsgálja vitaindító tanulmányában. Vázolja az erkölcsi nevelés társadalmi feltételeit, tartalmát, céljait, rámutat, hogy az egyes pedagógiai tankönyvek milyen eltérően magyarázzák az utóbbit. Véleménye szerint az erkölcsi nevelés elmélete a hazai neveléstudomány egyik legkevésbé kiművelt területe. Ezt részben az etika bizonyos fokú, illetve a szociológia, a személyiséglélektan és szociális lélektan ideiglenes stagnációja okozta. Az erkölcsi nevelés célját abban látja, hogy a jellem alkotó jellegű, humánus orientációja jusson túlsúlyba a fogyasztó, konzumáló jellegű orientáció helyett, amely olyan szembetűnő a fejlett kapitalista országokban, s aminek csíráit — bár társadalmunk anyagi lehetőségei miatt kissé gyengébb mértékben — de nálunk is megfigyelhetjük. Érdem szerint taglalja a családi nevelésnek az egyén erkölcsi fejlődésére gyakorolt hatását. A jól megszervezett, anyagilag biztosított, megfelelő elméleti alapokon nyugvó családi nevelés minden ember egészséges szellemi fejlődésének az alapja a szocializmusban. A társadalom kötelessége segítséget nyújtani a családi nevelés számára, többek között szakszerű nevelési tanácsadó hálózat kiépítésével, ahol nem csupán a nevelés zavaraival foglalkoznának. A szerző végül ahhoz a megállapításhoz jut, hogy a nevelés elmélete még nem rendelkezik a családi nevelés alapos analízisével, de hiányzik még a kilencéves alapiskolában folyó erkölcsi nevelés gyakorlatának átfogó analízise is, ezért minden erkölcsi nevelési elméletből hiányzik 254
