Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1971-04-01 / 8. szám - Molnár József: A függvényfogalom tanítása a IX. osztályban / Az alapiskola felsőbb osztályainak problémái - Mózsi Ferenc: Az irodalom tanításától a komlpex művészeti tantárgyig / Középiskoláink számára

értékeket ad, s ezek helyességét számítással ellenőrizni kell. A grafikus meg­oldásnak különösen akkor van jelentősége, ha a feladat megoldásához nem tudunk egyenleteket felállítani, pl.: A helységből elindul egy turistacsoport a tőle 30 km távolságra fekvő В helység felé 5 km/ó átlagsebességgel. 3 óra múlva fél óra pihenőt tartanak, majd 4 km/ó sebességgel folytatják útjukat. А В helységből 3 órával később indul velük szembe egy kerékpáros 10 km/ó átlagsebességgel. Ö egy óra múlva tart fél órás pihenőt. Az A-ból induló cso­porttal mikor és hol találkozik, ha a pihenés után változatlan sebességgel folytatja útját В felé? (Äbrázoltassuk a két mozgást, és olvastassuk le a kér­dezett adatokat!) Befejező megjegyzések 1. A leírt gondolatokat javaslatoknak kell tekinteni, amelyekből a meg­felelő alkalmakkor annyit igyekszünk megvalósítani, mint amennyit a körül­mények lehetővé tesznek. Az előírt tantervhez és a tankönyvhöz alkalmaz­kodni kell, az utóbbihoz azonban nem betű szerint. 2. A 9. osztályban csak konkrét függvényeket vizsgálunk, ezt azonban úgy végezzük, hogy az általános függvényfogalmat is előkészítsük, amelynek az a lényege, hogy számhalmazok elemeihez rendeljük számhalmazok elemeit. Középiskoláink számára Az irodalom tanításától a komplex művészeti tantárgyig MÖZSI FERENC Az irodalom komplex művészeti tan­tárggyá fejlesztése világszerte tanári eszmény. Az irodalom, a képzőművé­szet, a zene esztétikai elemeinek együttes felhasználása a művészetek­ben rejlő nevelési lehetőségek foko­zott kiaknázására adhat lehetőséget. Az irodalom-tanítás, de általában az esztétikai nevelés sokat hangoztatott válságából az egyik kivezető utat több elismert szaktekintély abban látja, hogy az iskolában a jelenlegi iroda- lomcentrikusság, pontosabban az iro­dalmi mű centrikussága helyett a mű- vészetcentrikusságot, általában tehát,- a művészeti művek centrikusságát, az úgynevezett komplex művészetoktatást tűzik ki célul. Az ilyen tantárgyi fel­fogás az egyes korok embereszményét — az edigieknél plasztikusabban — az irodalmi, a képzőművészeti és a zenei műalkotások tükrében kívánja bemu­tatni. Persze látnunk kell e koncepció megvalósítását gátló, még sok megol­datlan elméleti és gyakorlati problé­mát, elsősorban az egyes művészetek­kel foglalkozó tudományágakon belüli és közti jelentős felfogáskülönbsége­ket, meg egy összefogó, interdiszcipli- nális tudomány hiányát is. Csak e probléma szemléltetéséül jegyezzük meg, hogy a klasszikus tantárgy, az irodalomtanítás belső válsága is első­248

Next

/
Oldalképek
Tartalom