Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1971-03-01 / 7. szám - Száraz Béla: Járásunk iskolái a számok tükrében

Járásunk iskolái a számok tükrében SZÄRAZ BÉLA járási tanfelügyelő, Nové Zámky 207 Ezekilencszázötvenben járásunk te­rületén is megalakultak az első ma­gyar tanítási nyelvű iskolák. Nem volt könnyű a kezdet. Úgyszól­ván semmiből kellett egynéhány em­berrel iskolákat létesíteni. Pedagógu­saink fáradságot nem ismerve és az iskolai felsőbb hivatalokban sűrűn ki­lincselve fokozatosan küzdötték le a kezdeti nehézségeket. Oroszlánrészt vállaltak ebből a munkából: Péter Jó­zsef Dvoryn, Hegedűs Flórián Streko- von, Simonyi Lajos Tvrdošovcén, Var­ga Béla a volt Stúrovói járásban, Sáfi Árpád Dvoryn, Csókás Károly, Dobai Lajos a volt Stúrovói járásban és so­kon mások. A magyar tanítási nyelvű iskolákat kezdetben nem tudták kellőképpen el­látni képesített tanerőkkel. így példá­ul 1950-ben 42 tanerőből mindössze 24-nek volt meg a kellő képesítése. Középfokon sem volt biztatóbb a hely­zet, 87 tanítóból mintegy 48 tanított képesítés nélkül. Sajnos, tanítóink soraiba bekerültek olyan felelőtlen elemek is, akik a ta­nítást nem hivatásnak, hanem csak egyszerű foglalkozási lehetőségnek te­kintették. A pedagógiai iskolák jóvoltából ha­marosan megváltozott a helyzet: 1955- ben 44 tanerőből már csak 11, a kö­zépfokon pedig 185-ből 64 erő nem rendelkezett képesítéssel. Az 1970-71. tanítási évben járásunk­ban a magyar tannyelvű iskolákon nem képesített tanítók már csak mint helyettesítők működnek. Kivételt ké­pez az a két-három tanító, akik ko­moly okok miatt 10 évi tanítói szolgá­lat után sem tudták megszerezni a képesítést. Az alapiskolák hálózatának növeke­désével folyamatosan bővült az óvo­dák létszáma is. Elősegítették ezt nagymértékben fáradságot nem isme­rő óvónőink, akik kivették részüket a magyar óvodák megszervezésében. Pél­dául: Burzáné a volt Stúrovói járásban, továbbá Czibor Mária, Ráhácsné, Nagy- né és sokan mások. Képesítés szem­pontjából itt is ugyanaz volt a hely­zet, mint az alapiskolákon. Folyama­tosan láttuk el óvodáinkat képesített tanerőkkel, s az óvodákon ma már úgyszólván nincs képesítés nélküli ta­nítónő. E két iskolatípus mennyiségétől és nem utolsósorban minőségétől füg­gött a középiskolák létezése. Járásunk területén 1952-ben Nové Zámkyban majd 1953-ban Štúrovón megnyílt a magyar tanítási nyelvű gimnázium. Mindkét város területén 1961-től közös igazgatóság alatt mű­ködnek a magyar, illetve szlovák osz­tályok. Meginduláskor főleg a régi gárdából alakult a magyar osztályok tanári kara, amely minden elismerést kiérdemelt munkájával. Nové Zámky­ban néhai Bánó igazgató, és a legidő­sebb korosztályhoz tartozó tanárok: Gánoczi, Dubai, Dobossi valamint Ba- rák József. Štúrovóban pedig néhai Benőik igazgató, a mostaniakból pe­dig Fülöp és Dávid tanárok. Az ökonómiai középiskola 1953-ban nyílt meg Nové Zámkyban. Megalaku­lásánál fáradhatatlan munkát fejtet­tek ki Frunyo, Szendi a későbbiekből Lády és Kürti tanárok. 1968-tól járá­sunk területén két ökonómiai iskola működik közös igazgatóság alatt Šu- ranyban és Nové Zámkyban. 1966-ban nyílt meg az első magyar osztály az egészségügyi középiskolá­ban. Juhász és Vágvölgyi tanárok ve­zetése alatt ebben az évben hagyták el az első érettségizettek az iskola padjait, akik az egészségügyi közpon­tokban helyezkedtek el. Minden har­madik végzős főiskolára jelentkezett. Magyar tanítási nyelvű tanonciskola közös igazgatóság alatt működik Nové Zámkyban, valamint mezőgazdasági irányzattal Dvoryn. Olyan összetételű és képességű pedagógusokból áll ezen iskolák tantestülete, akik a tanulók­ból képzett szakmunkásokat nevelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom