Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 3. szám - Bertók Imre: A szlovák nyelvoktatás ürügyén
73 Chomsky tehát az anyanyelvből indul ki az idegen nyelvek elsajátításában, követve azt a bonyolult pszichológiai folyamatot, amelyet idáig a maga teljességében még nem sikerült kimerítően feltárnunk, s ezért nem tudunk az idegen nyelvek tanításában az anyanyelvi kompetenciát megközelítő nyelvtudást elérni, még ha voluntarista türelmetlenség feszíti is a mellkasunkat. Az út pedig az anyanyelvi fokozatok betartásán át vezet az idegen nyelvhez. Az idegen nyelvnek tanítása c. szakfolyóirat 1969. évi 4. számának 113. oldalán ezt találjuk: ... ,,az idegen nyelvnek tanításában és tanulásában az a módszer lehet a legtermészetesebb, amely az anyanyelv tanulásának lélektani fokozatait a legjobban tudja követni, s az egyes fokozatoknak megfelelően a legkönnyebb, leggyorsabb és leghatékonyabb eljárást alkalmazza a megértés, bevésés és gyakorlás szolgálatában.“ Az idegen nyelvek oktatásában az anyanyelvi hatás a kicsiknél a legnagyobb. A tárgykép megjelenésével az anyanyelvi szókép tör be a tudatmezőbe, gátolja az idegen nyelvi szókép felidézését. A pedagógusra hárul az a feladat, hogy kiküszöbölje az anyanyelvi és az idegen nyelvi szókép egyidejű megjelenését, hogy ezáltal nagyobb tárolási lehetőséget biztosítson az idegen nyelvi szavaknak. Ezt a folyamatot gyorsítja meg Petar Guberina audio-vizuális globális-strukturális módszere, amelyre a Képes nyelvkönyv épül. A módszer kimondottan modern. A Képes nyelvkönyv bevezetését megelőző jugoszláviai kísérleteket ismerteti Brunet Elemér „Tanulmányok a szlovák nyelv tanításáról“ c. mű 138—160. old. A legújabb pedagógiai és pszichológiai kutatásokkal összhangban fejtegeti ennek a módszernek kardinális gyakorlati és elméleti kérdéseit és útmutatásokat ad Mózsi Ferenc a Képes nyelvkönyvhöz kiboncsátott Tanítói kézikönyv bevezetésében. A Képes nyelvkönyv szerzőit tehát, ellentétben Sági Tóth Tibor állításával, nem a szenzációhajhászó atrakció vezette, hanem igenis a világszerte ismert Petar Guberina gyakorlati hasznossági elméletileg alátámasztott audio-vizuális globális strukturális módszerének viszonyainkra való átültetése. Vegyük figyelembe azt a hasznos analógiát, ami a számunkra felbecsülhetetlen, hogy a szerbhorvát nyelv is szláv nyelv. Nem tartom igazságosnak előre pálcát törni a Képes nyelvkönyv felett, amikor még csak kísérletképpen vezették be, s azok akik vele dolgoznak, elismerőleg nyilatkoznak róla. A gyakorlat fog végeredményben ítélkezni róla, s ahol használták, már ítélkezett is, pozitív értelemben. Tudatosítanunk kell, hogy a modern nyelvszemlélet, a nyelvtanítás céljának megváltozása igényli az új tankönyv bevezetését, az új módszerek alkalmazását. A hallás utáni megértés és a beszéd elsődlegességének kihangsúlyozása az alsó tagozaton, amelyet a Képes nyelvkönyv is a zászlajára írt, több módszer alkalmazásával realizálódott. Az utánzásra és ismétlésre épülő mimicry-memorizáló módszert a Fries-féle pattern-praktice mondatok mechanikus drill útján történő elsajátítási módszere követte, majd az audio-lingvális módszer lépett előtérbe. Ennek hátránya abban mutatkozott, hogy a már bevésett manipulációs mondatok fékezték természetes beszédhelyzetekben a szabad, kötetlen nyelvi kommunikációt. Ezt a nehézséget vizuális stimulusok beiktatásával hidalta át Petar Guberina audio-vizuális globális-strukturális módszere. A gyakorló pedagógusok, akik ezt a módszert használják Jugoszláviában a magyar nemzetiségi iskolákon, idáig csak szuperlatívuszokban nyilatkoztak mind a módszerről, mind az általa elért eredményekről. Sági Tóth Tibor tévedése abban gyökerezik, hogy éles határvonalat von nyelvész és gyakorlati nyelvpedagógus között, hivatkozik ugyan a pszichológiára, ami a nyelvoktatás fontos tényezője, de nem látja ennek a három tényezőnek elválaszthatatlan kölcsönhatását.
