Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 3. szám - Vörös Vincéné: Az osztatlan iskolák tartalmának és munkamódszereinek korszerűsítése / Az alsótagozati nevelés életéből
Befejezésül szeretnék válaszolni a középiskola III. osztályos szlovák irodalomkönyvére tett megjegyzésére. Én is állítom, hogy a mai óraszám mellett a tankönyv maximalista, de in statu nascenti 5 órás szlovák nyelvoktatási javaslat volt, a tantervet így állították össze (1 óra nyelvi gyakorlat, 1 óra konverzáció, 3 óra irodalmi nevelés], számoltak a 26-os létszámú osztályok csoportokra való bontásával, nem utolsósorban a tanárok módszertani tapasztalatainak gazdagodásával, így bízták meg a szerzői kollektívát, amelynek én is tagja voltam. Sajnos a javaslatokat nem hagyták jóvá. A tananyag redukciója határozottan módszertani kérdés, minden valamire való tanár tud szelektálni, megragadni a lényeget még az oly terjedelmesnek tűnő anyagban is. Elvégre vannak peremvárosi és tiszta szlovák környezetben magyar tannyelvű iskoláink, ahol még ez a maximalista tankönyvi anyag is kevés. Sajnálatos tény, hogy Sági Tóth Tibor bulvár lapba illő hangnemben ír a szlovák nyelv problémáiról, s a legilletékesebb folyóiratokban nem nyilatkozott az I. és II. ciklusú iskolák szlovák nyelvi tanításának koncepciójáról pl. Ľudovit Šmelík docens nézeteivel kapcsolatban, nem vett részt a Pedagógiai Kutatóintézet gyűlésein, ahol szakmai szinten érvekre támaszkodva fejthette volna ki álláspontját minden szenzációhajhászás nélkül. A szenzációhajhászás mint vád akarva- akaratlan a vádlottakról a vádlóra terelődik. S éppen az ő esetében legfrappánsabb csattan a latin közmondás: Si tacuisses, philosophus mansis- ses. Az alsótagozati nevelés életéből Az osztatlan iskolák tartalmának ss munkamódszereinek korszerűsítése Tanulmánygyűjtemény, SPN, Bratislava, 1964 Ismét egy értékes kiadvánnyal szaporodott a magyar nyelvre fordított pedagógiai művek száma. A tanulmánygyűjtemény elsősorban az osztatlan iskolák pedagógusainak kíván segítséget nyújtani, de iskolarendszerünk korszerű problémáival foglalkozó cikkei mindenki számára tanulságosak lehetnek. A fejlődés egyik fontos tényezője az iskola. Társadalmunk, jövőnk alapköve, mert amilyen az ifjúságunk, olyan lesz a jövő társadalma. Ezért a különféle iskolaügyi szervek nagy gondot fordítanak a tanítás korszerűsítésére. A kilencéves alapiskolák között különleges helyzetük van az osztatlan iskoláknak. Bár a tananyag mindkét iskolatípusnál azonos, az utóbbinak a munkamódszere mégis jelentős mértékben eltérő. A tanítás korszerűsítésével kapcsolatban az SZNT Megbízotti Hivatalának iskolaügyi és kulturális szakosztálya és a bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet 1965. áprilisában össz-szlovákiai szemináriumot rendezett az osztatlan alapiskolákban tanító pedagógusok számára. Az ott elhangzott beszámolókból készült ez a tanulmánygyűjtemény, kiegészítve két figyelemre méltó külföldi tanulmánnyal. 74