Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-10-01 / 2. szám - Folyóiratszemle óvónőink számára / Óvodai nevelés
podik a szókincse, megismeri óvodája környékét, szülőfaluját, városát. Bizonyos fokig megismeri a felnőttek munkáját, elsajátítja a helyes szokásokat. Óvodánk a helybeli magyar tannyelvű kilencéves alapiskola földszintjén van elhelyezve. Az iskola első osztálya pedig a közvetlen szomszédságunkban. Az óvodások tudják, hogy az első osztályban ki fogja őket tanítani. A látogatás az óvoda és az első osztály között kölcsönös. A látogatásokat megelőzően az első osztály tanítónőjével megbeszéljük a programot. Óvodásaink örömmel beszélgettek ezekről a látogatásokról, elmondták egymásnak élményeiket. Talán legnagyobb örömöt az a látogatás jelentette számukra, amikor az óvodások nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői is voltak az órának. Bekapcsolódtak ők is a munkába — cseresznyét festettek! Másnap az elsősök jöttek az óvodába, éppen szabad foglalkozás volt. Tetszésük szerint vehették ki a szekrényből régi játékszereiket és közben elbeszélgettek. Egyszercsak a következő párbeszédre lettünk figyelmesek az első osztályos tanítónővel. — Nekünk jobb az óvodában, mondta az 5 éves Adélka. Mi játszhatunk sokat és a tanítónéni sokat mesél nekünk és járhatunk az erdőbe virágot szedni. Ti meg csak ültök a padban és tanultok. Ez nem lehet jó. — De a kis Anna, az első osztályos tiltakozott: Azt hiszed, hogy a mi tanítónénink nem mesél nekünk, és nem visz bennünket is ki a szabadba? Tegnap is kint voltunk a határban és sokat beszélt nekünk. Meg már írni, olvasni, meg számolni is tudunk. Meg játszani is szokott velünk a mi tanítónénink, tudd meg! — Mind a két kislány hevesen síkraszállt tanítónénijéért. Kartársnőmmel egymásra néztünk, és éreztük, hogy egyikünk sincs megsértve. Jóelőre beterveztük, hogy az óvodások és az iskolások közös mesedélutánt szerveznek. Tervünk meg is valósult. Május 25-én délután gazdag műsorral felléptek a gyerekek. A műsorból nem hiányzott az elbeszélés, a Mazsolajelenet, a táncok, énekek és szavalatok sem. A közönség lelkes tapssal jutalmazta a gyermekek szereplését. A program után a kul túrházban megterített asztal várta a kis színészeket, akik a jól végzett teljesítmény után jóízűen fogyasztották el az uzsonnát. Szólt a zene és a gyerekek táncrakeltek, gyermek- játékokat játszottak. Ez volt munkánk erkölcsi része. De az anyagiakról sem feledkeztünk meg. Tetszés szerinti belépődíj volt. A gyermek- műsor befejeztével a felnőttek számára kezdődött a szórakozás. A belépti díjakat a szülői szövetség pénztárába juttattuk, s s alkalomadtán a gyermekek érdekében megfelelően fel is használjuk. Folyóiratszemle óvónőink számára 61 Az óvodai oktatás didaktikája még kidolgozásra vár. Az utolsó években erősen az iskolai oktatás sémájához tapadt. Mai szemlélet szerint az óvodai oktatás didaktikájának középpontjába kell állítani a következő megállapításokat: Az óvodai oktatást az iskolaitól elsősorban az óvodás gyermek tudatos „megtanulni akarás“-ának hiánya különbözteti meg. A kisgyermek ismereteit általában gyakorlati tevékenység, a tárgyakkal való „bánás“ közben szerzi meg, tehát a gyermeki tevékenység az óvodai oktatás egészét át kell, hogy szője. A harmadik jellegzetesség az óvoda fokozott nevelésközpontúságát illeti. Ha az óvodai oktatás leglényegesebb megkülönböztető jegyéből — a gyermek önkéntelen figyelmére való épülésből — indulunk ki, akkor a didaktika első kérdéseként a motiváció kérdése vetődik fel. Mi az, ami a gyermeket valamivel való megismerésre indítja, az új ismeret befogadása és megőrzése felé hajtja? A szerző e kérdést állította fel didaktikai vizsgálódása első lépéseként. Az ismeretszerzés egyik motívumának a feladattudatot tették. A motiváció problematikáján belül különleges szerep jut a játék érdeklődést felkeltő, ismeretközvetítő és bevéső szerepének. Vizsgálták azt is, hogy van-e különbség a játék ismeretbevéső hatásában aszerint, hogy a gyermekek bizonyos élmények hatására spontán alakítják ki játékukat, vagy a játékot az óvónő szervezetten építi be a foglalkozásba? Az eredmény legtanulságosabb mozzanata az, hogy a foglalkozás keretébe fog-