Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1969-10-01 / 2. szám - Pallya Gáborné: Óvodánk és az alapiskola kapcsolata / Óvodai nevelés

ladatok feldolgozásakor nagy gondot fordítsunk a példa megértetésére, az ada­tok pontos és áttekinthető feltüntetésére, a jó ábra készítésére. Célszerű — kü­lönösen a mozgásos feladatoknál — táblázat csináltatása, mert ez nagyban megkönnyítheti az egyenletet vagy egyenletrendszer felállítását. Az összetettebb szöveges feladatoknál feltétlen készítsünk, illetve készíttes­sünk vázlatot. Belőle tűnjön ki az, hogy milyen logikai lépésekkel juthatunk el a megoldáshoz. Jól bevált eljárás, ha a szöveges feladatokat — feldolgozásuk során — csopor­tosítjuk témakörök és az adott témakörön belül nehézségi fokok szerint. A témakör szerinti csoportosítás elvileg kétféleképpen történhet, vagy a feh adat tartalmának jellege, vagy aszerint, hogy megoldása során milyen egyen­letet vagy egyenletrendszert kell felhasználnunk. Sok szempontból szerencsésebbnek és célszerűbbnek látszik az első csoporto­sítás. így megkülönböztethetünk százalékszámítással kapcsolatos, számjegyek­re vonatkozó, mozgásos, munkavégzésre mutató, egyéb fizikai tartalmú felada­tokat. Vétessük észre diákjainkkal, hogy a matematika és a fizika bőven tartalmaz közös formátumú és alapszerkezetű problémákat: az s —vt; v=at; W = Fs; W = = Pt stb típusú feladatok szerencsésen kapcsolhatók az egyenes és fordított ará­nyosság elméletéhez mint azok gyakorlati alkalmazásai. Jó, ha az adott témakörön belül nagy gonddal ügyelünk arra, hogy a fel­adatok feldolgozása során az egyszerűtől az összetettig vezető út töretlen le­gyen. Még a szakköri foglalkozásokon is a legegyszerűbb problémákból indul­junk ki, és csak akkor haladjunk tovább, ha meggyőződtünk arról, hogy tanu­lóink logikus gondolkodása a kellő szintet elérte. Törekedjünk arra — ha a példa természete és a rendelkezésre álló idő enge­di —, hogy a feladatot minél többféle módszerrel oldják meg tanulóink, így egyfelől logikai készségük fejlődik, másfelől az eredmény helyessége is ellenőrizhető. Tanulmányozni lehetne még részterületeket, körültekintően meg lehetne vizs­gálni pl. az egyenletek és egyenletrendszerek-, a sorozatok-, a geometriai szer­kesztések-, a koordináta geometria-, a tér- és testmérten köréből származó fel­adatok válogatási technikáját és megoldási módszereit. Célul azonban itt mind­össze annyit tűztünk ki, hogy a feladatmegoldó matematika szakkör vezetésé­nek és munkájának legfontosabb kérdéseit és az ezekkel összefüggő módszer­beli eljárásokat vázlatosan ismertessük. Óvodai nevelés óvodánk és az alapiskola kapcsolata PALLYA GÄBORNÉ óvónü, Pered Nem szeretnék ismétleésbe bocsátkozni, de gondolom, nem árt újra, meg újra felhív­ni pedagógus kollegáim figyelmét, mennyire fontos az óvoda és az alapiskola első osz­tály közti együttműködés. Mint ismeretes — hogy az együttműködés eredményes legyen az óvónőnek ismernie kell az első osztályos tanterv követelményeit, valamint az első osztályos tanítónak az óvodai nevelőmunkára vonatkozó iránymutatást. így az iskolákon tanító pedagógus kol­légáink megismerik az óvoda és az óvónő küldetését — feladatát, s eltűnik az a „be­cenév“, amikor az óvónők csak „pelenkamosók“-nak voltak elkönyvelve. Ezzel kapcso­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom