Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Lukács Tibor: Előkészületek az 5 napos tanítási hétre

ha az oktatást-nevelést legalább olyan eredménnyel akarjuk elvégezni, mint eddig, a tanítási folyamatban forradalmi változásoknak kell történniük. Ha az 5 napos tanítási hét bevezetésével párhuzamosan nem szigorítanánk meg a pedagógusok munkafegyelmét, a tantervi fegyelmet, akkor vajmi keveset érnénk el. Amint írásunkban már említettük: az 5 napos tanítási hetet csak abban az esetben vezethetjük be, ha a tanítói kar a csökkentett óraszámot a rendelkezésére álló idő hatékonyabb kihasználásával, a modern tanítási technika bevezetésével és szigorú munkafegyelemmel képes pótolni. Ennek érdekében az iskolák igazgatóinak nagyobb alapossággal kell érvényt szerezniük az Iskolaügyi Minisztérium „A zavartalan, folyamatos iskolai munkáról“ szóló rendeletének (Vestnik,

1962, 338. o.j, valamint biztosítani kell a tanulók rendszeres iskolalátogatását. A járási nemzeti bizottságok iskola- és kulturális ügyi osztályainak pedig oda kell hatniuk, hogy a pedagógusokat csak a legindokoltabb esetekben lehessen a tanítási idő alatt más célra igénybe venni és ezt is csak az ő hozzájárulásukkal. Mind a tanítók, mind pedig a tanulók mindennemű iskolán kívüli akcióit a lehetőség szerint tanítási időn kívül kell végezni. A javaslat további része kitér egy másik tényezőre: ez az alapiskolák alsó tagozata, az 1—5. évfolyam helyzete a teljesen szervezett kilencéves alapiskolák „mellett“. Szándékosan használom ezt a szót, hogy „mellett“, mert az eddigi gyakorlat sajnos azt igazolja, hogy ezekre az évfolyamokra az irányítási energiából nem jutott annyi, mint a többiekre. Az 1—5. évfolyamokban tanító pedagógusok oktató-nevelő tevékenységének megjavítása érdekében a tervezet azt javasolja a JNB iskola- és kulturális ügyi osztályainak, hogy fokozatosan biztosítsák ezeknek az évfolyamoknak a szakmai vezetését, tehát nevezzenek ki kvafilikált helyetteseket az említett évfolyamok irányítására. Esetleg, ahol a körülmények engedik, az 1961. január 3-án kelt 2035/61—1/2 (Vestník 1961) számú minisztériumi rendelet értelmében tegyék lehetővé ezen évfolyamok önállósulását.

Említést kell még tenni a differenciált tanításról, amt a meglévő előírások értelmében kell tovább folytatni a 9. évfolyamokban, de a külső differenciációt semmiesetre sem kell bővíteni addig, míg nem jön létre döntés a kilencéves alapiskola új koncepciójáról.

E tájékoztatás keretén belül hadd szóljunk még néhány szót a pionír- szervezetben beálló változásokról.

Tekintettel arra, hogy egy új önkéntes pionírszervezet van kialakulóban, amelynek strukturális felépítése bizonyos szempontokban eltér a kilencéves alapiskola összetételétől, az iskolaügyi szervek az iskolák és a pionírszervezetek közötti viszonyt a későbbiek folyamán módosítják majd.

Az új rendelkezés megjelenéséig az iskolák igazgatói tartsák magukat ahhoz, hogy ahol több mint 200 tagja van a pionírszervezetnek, a pionír- vezetők továbbra is az eddigi munkabeosztásban maradnak. Azokban az iskolákban, ahol a beszervezett gyerekek száma nem haladja meg a 200-at, ott a kvalifikált pionírvezetők tanítói beosztást kapnak, vagy az eddigi pionírotthonokban nyernek alkalmazást.

Befejezésül még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az ismertetett változások egyelőre csak javaslat jellegűek, s jóváhagyásuk után az Iskolai Közlönyben (Vestnik) látnak majd napvilágot. 8