Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Az iskolaügy szlovákiai Akcióprogram-javaslata

Elsősorban az a törekvés jellemzi, hogy kiegyenlítse Szlovákia műveltsé­gi színvonalát a cseh országrészeké­vel, minthogy ez okvetlenül szükséges előfeltétele Szlovákia gazdasági és kulturális élete fejlődésének és az egész köztársaság előrehaladásának. Ebben a törekvésben különösen vala­mennyi fajta iskola mennyiségi fejlő­dése dominált, ezek az iskolák lehető­vé tették az ifjúság és a dolgozók szé­les rétegei számára a művelődést. Az egységes iskola törvénybeiktatá­sa 1948-ban megteremtette a szociális osztálydifferenciáció megszüntetésé­nek előfeltételeit a művelődés meg­szerzésében. Bevezették a 15 éves ko­rig kötelező iskolalátogatást. Az ifjú­ság túlnyomó többsége 17—18 éves koráig művelődik a II. ciklusú isko­lákban és nevelési intézményekben. A tanulók száma a szakközépiskolákban 6,2-szörösére, a főiskolákon 5,5-szörö- sére emelkedett. Szlovákia jelentős iskolaügyi fejlődése ellenére minded­dig nem küszöbölték ki a műveltségbeli és képesítésbeli strukturális különbsé­geket Szlovákia és a cseh országré­szek közt. Mindmáig megmaradt a Szlovákia iskolaügyi fejlődési szükségletei és el- jhelyezési, valamint anyagi ellátottsága közti aránytalanság. A jelenlegi isko­laépítkezés nem képes kielégíteni az iskolaügy fejlődési szükségleteit. An­nak ellenére, hogy gyakorlatilag a a gyermekek fele a kilencéves alapis­kolák új épületeiben tanul, és éven­ként több mint 1000 tantermet építe­nek, a főiskolák épülőfélben levő be­fogadóképessége pedig túlhaladja ed­digi kapacitásukat. Az iskolaügy folyamatos kvantitatív és kvalitatív fejlődését jelentős mér­tékben kedvezőtlenül befolyásolták az ötvenes évek gyakori reformjai és vál­tozásai. Az iskolák fejlődését nem biz­tosították elegendően megfelelő helyi­ségekkel és szakképzett tanítókkal. Egyes reformok hiányosságait súlyos­bította az a tény, hogy nem minden esetben indultak ki iskolaügyünk ha­ladó hagyományaiból, valamint tovább­fejlődésének szükségleteiből és mel­lőzték a tudományos pedagógiai állás­pontokat. Mindez kedvezőtlenül hatott az is­kolák oktató-nevelő munkája színvo­nalának emelésére. Az SZNT Iskola­ügyi Megbízotti Hivatala és Bizottsága egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megszüntesse az iskolaügy anya­gi ellátottságában és a megfelelő szá­mú szakképzett tanító előkészítésében levő aránytalanságokat. Az 1960. évi új iskolatörvény elfo­gadásával bizonyos mértékben kiküszö­bölték különösen az alapiskolák terén előforduló hiányosságokat. A kötelező iskolalátogatást 8 évről 9-re hosszabbí­tották meg. Ezzel szemben nem oldot­ták meg az általános középiskolák helyzetét a II. ciklusú iskolák rend­szerében, amely iskolák már akkor is­kolarendszerünk és egész társadal­munk legidőszerűbb kérdését alkották. 1960-ban az állam belső rendezése folyamán az iskolaügy irányítását túl­ságosan központosították. Nem respek­tálták különösen Szlovákia iskolaügyé­nek fejlődésében a nemzeti specifi­kumot és az irányítást, s így lényege­sen korlátozták az SZNT és az iskola- és kulturális ügyi szakosztályának ill. a Megbízotti Hivatalnak a jogkörét. Ezek a tények okozták, hogy a fenn­álló hiányosságok, valamint Szlovákia és a cseh országrészek iskolaügye szín- vonalbeli különbségét csak igen las­san számolták fel, sőt ezek a különb­ségek néha el is mélyültek. Az SZNT teljesebb hatáskörét bizto­sító dokumentum alapján az 1964/65. iskolai évben a miniszter és a megbí­zott között egyezmény jött létre, amelynek értelmében a megbízott ha­tásköre kiterjed Szlovákia iskolaügye specifikus kérdéseinek rendezésére, azonban nem rendelkezik normatív te­vékenységgel, ez továbbra is megbí­zotti hivatalon kívül marad. Az SZNT Iskolaügyi Megbízotti Hi­vatala és Bizottsága Szlovákia iskola­ügyének sikeres fejlesztése érdekében minél előbb hozzá akar kezdeni Szlo­vákia iskolaügye eddigi 20 éves fejlő­désének értékeléséhez, és a tudomá­nyos dolgozók széleskörű bevonásával ki akarja dolgoztatni az iskolaügy fej­lődésének távlati tervét és meg akar­ja teremteni az iskolaügy káderbeli és anyagi biztosításához szükséges felté­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom