Szocialista Nevelés, 1968. szeptember-1969. augusztus (14. évfolyam, 1.12. szám)

1968-09-01 / 1. szám - Dél-Szlovákia aktuális téma

váncsiságot keltenek, és bizalmatlan, gyanakvó légkört teremtenek.

Később a szlovák iskolákban a magyar tanítóság követelményeivel kapcsolatban arról kezdenek beszélni, hogy u szlovák iskolákban csak szlovák nemzetiségű tanítók taníthatnak. Végülis győztek a józan nézetek és megegyeztek abban, hogy azoknak a magyar nemzetiségű tanítóknak, akiknek szlovák műveltségük van és bírják a szlovák nyelvet, a szlovák iskolákban a helyük. Rosszabb a helyzet azoknak a tanítóknak az esetében, akiknek magyar műveltségük van és nem tudnak szlovákul. Ezeknek át kell menniük a magyar tannyelvű iskolákra.

Jómagam már több éve működöm Dél-Szlo- vákiában, és ismerem az itteni viszonyokat. Az iskolaügy sok problémája — ha nem fogunk hozzá azonnal megoldásukhoz — néhány év múlva sokkal nehezebb és bonyolultabb lesz.

ONDREJ VALENT, a Kolárovói szlovák tannyelvű. Kilencéves Alapiskola igazgatója:

Meg vagyok győződve arról, hogy a szlovákok és magyarok közti nézeteltéréseket — ha ró- [luk így beszélhetünk — a felettes szervek idézték elő. Hallottam, hogy a magyar iskolák rövid időn belül 32 különféle levelet, határozatot és kijelentést kaptak. Nem ismerem Mózsi elvtárs határozott szándékát az SZNT Iskolaügyi Megbízotti Hivatala részéről,

de az ő nevét hozzák kapcsolatba ezeknek a leveleknek és határozatoknak a nagy részével. Iskoláinkban kilenc magyar nemzetiségű kar- társ tanít. Valóban jól megférnek egymással, és az utóbbi események, különösen pedig az egyes levelekben levő követelmények sajnálattal töltöttek el bennünket.

Hallottam egyes polgároktól, hogy voltak magyar kartársak, akik gyerekeket toboroztak a

magyar iskolák számára. Nem tudom, mit gondoljak erről. Nekünk ugyanis mindenféle agitáció nélkül is az alsóbb évfolyamokban a gyerekek egy harmadát magyar nemzetiségűek teszik ki. A szülőknek bizonyára nem az a (szándékuk, hogy gyermekeiket szlovákokká neveljék, hanem az, hogy a szlovák nyelv jó elsajátításával államunkban mindenütt érvényesülhessenek. Úgy tűnik, hogy a szülők

Amikor elindultunk Dél-Szlovákiába, elsősorban a szlovákok és magyarok kapcsolataira, egymás közti viszonyára voltunk kiváncsiak, valamint az iskolaügyi és iskolai helyzet érdekelt. Megállapítottuk, hogy semmiféle komolyabb ellentétekről nincs szó, annak ellenére vannak problémáink, amelyeket rögtön meg kell oldani. Csak a legfontosabbakat említjük:

1. a Dél-Szlovákiában működő tanítók előkészítése és elhelyezése tekintettel a vegyes nemzetiségű környezetben végzendő specifikus munkára;

2. fokozni kell a tanítói attraktivitását Dél-Szlovákiában nyelvi és határmenti külön díjazással, valamint a tanítók lakásépítkezésének rendezésével;

3. emelni a szlovák nyelv tanításának színvonalát a magyar iskolákban, különösen az 1—5. évfolyamokban és az óvodákban;

4. a szlovák iskolák tanítóhiányának azonnali kiküszöbölése a déli járásokban;

5. véglegesen megoldani a nemzetiségi iskolákban a szlovák és orosz nyelv tanításának problémáit és emelni a szlovák nyelvórák számát az orosz nyelvórák rovására.

6. A központi szervek részéről mindenképpen támogatni a Matica slovenská barátai klubjának megalakítását. Ezek a szervek felelnek majd Dél-Szlovákia szlovák nemzetiségű lakossága nemzeti öntudatra való neveléséért, és a szlovák iskolák támaszai lesznek.

7. Dél-Szlovákia iskolaügyére úgy kell tekinteni, mint egy elhanyagolt terület iskolaügyére és e szerint kell tervezni az iskolai építkezést, az iskoláknak segédeszközökkel való ellátását és meg kell teremteni a további feltételeket a tanítók alkotómunkája számára.

Ha Dél-Szlovákia iskolaügye ezen fájó problémáit kicsinyesen oldjuk meg, a hiányosságok olyan méreteket öltenek majd, hog ynéhány év múlva gyakorlatilag nem lesznek megoldhatók, nem beszélve azokról a károkról, amelyeket a tanulóknak az életre való előkészülésében okoznak. A sok nehézség között, amellyel iskolaügyünk küzd, — nézetünk szerint — Dél-Szlovákia iskolaügyei problémáinak megoldása nem tűr halasztást.