Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 2. szám - Végh Lídia: Az olvasott szöveg feldolgozása a 3. évfolyamban
c. olvasmányból kiválasztottam a paci szót, s ezt a következő alakokban írtam fel Először elolvasták sorrendben, majd felváltva egyre gyorsabban. A másik ilyen gyakorlási módszer, hogy egy olvasmányból vagy annak részéből kell kikeresni bizonyos végződésű szavakat. — A kertben — c. olvasmányból a -ba, -be, -ban, -ben (ezt a táblára is felírtam) végződésű szavakat kellett kikeresni és halványan aláhúzni ceruzával. Míg megtalálják az összes szót, kénytelenek többször is figyelmesen elolvasni az olvasmányt. Mikor elkészülnek, ellenőrzőm, hogy valamennyi szót megtaláltak-e. Végül, ha mindnyájan elkészültek, elolvassuk az aláhúzott szavakat, majd a mondatokat, s végül a szakaszokat, amelyekben a kikeresett szavak előfordultak. Hasonlóképpen gyakoroltuk a helyesírástól eltérő kiejtésű szavak olvasását is. Ez a módszer a tanulóktól igen figyelmes olvasást követel, a tanítót szintén alapos előkészületre ösztönzi. A munka fáradsága azonban „megtérül“ a tanulók eredményeiben. A tanulók szókincsének fejlesztése mellett még egy célkitűzésem volt, amelyet az egész év folyamán szintén szem előtt tartottam, hogy ezzel elősegítsem a tanulók könyvből való tanulását és ezáltal megkönnyítsem számukra a felsőbb osztályokban több tantárgyból való felkészülést, tanulást. Az olvasmányok fő gondolatának kikeresésével akartam elérni célomat. Eleinte csupán 1—1 mondattal határozták meg az olvasmány lényegét. A Matej koma — című olvasmányban: Matej koma megleckézteti hazug és fukar komáját. — A sétáló erdő —: Ne bántsuk társainkat, hanem szeressük! — Védjük meg a gyengéket! — A két barát — c. olvasmányban: A jó barátok nem hagyják el egymást a veszélyben sem. Később az olvasmányok főbb mozzanatait, részeit kerestettem meg a tanulókkal. Erre az időszakra esett a fogalmazásban a fogalmazások tagolásának tanítása is, s a kettőt igen jól össze tudtam kapcsolni. Hogy eredményt érhessünk el, a tanulókat fokozatosan és nagy türelemmel kell rávezetni az olvasmányok alapgondolatának megkeresésére. Egyszerű, kevés eseményt tartalmazó olvasmányokkal kell kezdeni. A tartalom elmondása után felszólítottam tanulóimat, hogy ki tudná elmondani egy mondattal: miről szól az olvasmány. A jó feleleten felbuzdulva a már átvett olvasmányok fő gondolatát is kikeresték; akiknek nehezebben ment, azoknak kérdésekkel segítettem megtalálni az alapgondolatot. Az olyan olvasmányokból, ahol jól kiérezhető volt a hármas tagolás, pl. — A hálás őzike — a Tél c. vers, könnyen rá lehet vezetni a tanulókat a hármas tagolás felismerésére. Az első rész elolvasása után a tanulók megállapították egy mondattal: miről szólt, majd következett a második és a harmadik rész. Az egésznek az elolvasása után összefoglaltuk, és a részeket a füzetben is rögzítettük. — A hálás őzike — c. olvasmányt a következőképpen tagolták. I. Az erdész a kisfiával sétálni ment. II. Kiszabadították a csapdába esett őzikét. III. A hálás őzike visszatért megköszönni jóságukat. A — Tél — c. vers tárgyalásakor is megállapítottuk a hármas tagolást. Az első részben a természet leírását látjuk, a második a gyerekek szórakozását írja, a harmadik rész pedig arról szól: mit csinálnak este otthon a gyerekek. Ezután összegyűjtöttük az egyes részekhez a télre jellemző kifejezéseket, főleg olyan kifejezésekkel gyarapítva, amelyek a könyvben nem fordulnak elő. Az I. részhez: fehér, síkos, zúzmara, dér, hópihe, didereg, hideg, süvít, hótorlasz, fagy, hull a hó, dermedt, fázik, hófúvás. a táblára: padban padló pádról padba pad pádhoz padnak 42
