Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-10-01 / 2. szám - Végh Lídia: Az olvasott szöveg feldolgozása a 3. évfolyamban

A II. részhez: hóember, sí, szánkó, korcsolya, hógolyó, csúszkálás, jégpálya, jég­korongozás, siklik. A legközelebbi fogalmazási órán a már megállapított részek, illetve tagolás és az összegyűjtött szavak segítségével közös fogalmazást készítettünk. A táblára felírtam a címet és a tagolásnak megfelelő kérdéseket. Itt a tél! I. Milyen télen a természet? II. Hogyan szórakoznak télen a gyerekek? III. A gyerekek otthon mesélnek. A fogalmazás a következőképpen történt. A tanulók mondatokat mondtak az egyes részekhez. A sok mondat közül kiválasztottuk a legjobbakat, és azokat le is írták a füzetbe. A következő fogalmazás alakult ki belőle. — Csendesen hulldogál a hópihe. A csillogó puha hó mindent belep. A porhanyós hóban vidáman törtetnek a dombra a gyerekek. Onnan ereszkednek le a szánkóval. A domb lábánál négy gyerek készíti a hóembert. A fiúk a fa mögül hőgolyóval lesik a lányokat. Estére fáradtan térnek haza a gyerekek. Amikor közösen már jól ment az alapgondolat és a hármas tagolás megállapí­tása, akkor önállóan keresték meg először könnyebb, egyszerűbb olvasmányok­ban, majd nehezebbekben. A — Három Matyi — című olvasmányt önállóan tagolták három részre. Az első részt a következő mondatokkal fejezték ki: I. rész: Az öreg iskola. A szomorú iskola. Az öreg, repedezett ajtó (2 tanuló). III. rész: Három Matyi a hős. Karácsonyra ő lett az iskola hőse. Három Matyi a könyve mellett elaludt. Három Matyi mellém ült. Három Matyi süti a kenyeret. II. rész: Három Matyi az iskolában. Három Matyi iskolába megy. Matyi tanyája. Három Matyi kuckója. Matyi jó és rossz tanulásának oka, — Az erős Sanyi — című olvasmány lényege, hogy Sanyi látva a megsebesített galambot, lemond vágyáról, hogy nyílvesszőt vegyen. A tanulóknak önállóan kellett megállapítaniuk az olvasmány lényegét. 25 tanuló közül 10 helyesen fejtette ki az olvasmány lényegét, 12 tanuló a galamb meg- gyógyítását, a madarak védelmét tartotta lényegesnek, 3 tanuló a lényeget nem találta el, ők csak annyit tudtak mondani, hogy Sanyiról szól, és a részletekbe bonyolódtak bele. Az eredménnyel azonban így is meg voltam elégedve, hisz még csak harmadiko­sokról van szó, akiknél az érzelmi hatás még igen erős, ezt mutatja a 12 tanuló felelete is. További sok-sok gyakorlással — remélem, hogy az 5. évfolyamig az egész osztály eléri azt a szintet, melyet megkövetel a tanterv, és amely segíti őket további tanulásukban, fejlődésükben. Különös figyelmet kell szentelni a tájszólásból eredő hibáknak. Ilyenek a név­elők, a -ba, -ban ragok helytelen használata, valamint az egyes kifejezések hibás kiejtése. Pl.: ennyi (enni), alunnyi (aludni), röpűnyi (repülni) stb. Sajnos az ott­hon, a családi környezet ebben igen erős hatást gyakorol. Az iskolában ezt a hi­bát a beszéd állandó javításával és az olvasás megszerettetésével igyekszem ki­küszöbölni. Az olvasás jó időtöltés, hatással van kifejezési módjukra, ízlésükre, gyarapítják általa ismereteiket, szókincsüket. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom