Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 2. szám - Kató József: Gondolatok az óvodai számolás oktatásának módszertana köréből
KATÖ JÓZSEF GONDOLATOK AZ ÓVODAI SZÁMOLÁS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA KORÉBÓL Jelen cikket a „Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei“ (111. évf. 1945J c. gyűjteményből vettük át. Dolgozatom szerény igényekkel lép fel. Nem kíván feleletet adni a mennyiség-, tér- és formaismereti foglalkozások valamennyi problematikus kérdésére, mindössze néhány olyan szemléltetési eljárás és módszer vizsgálatára szorítkozik, amelyek gyakorlatban történő alkalmazásával jobb eredményeket érhetünk el a foglalkozás folyamán. Egyben szeretné eloszlatni azt a helytelen véleményt és óvodai gyakorlatot is, miszerint a mennyiségi foglalkozások egyedüli mód- szere csak a didaktikus Játék. A sokszor emlegetett módszertani sablon, amely unalmassá szürkíti a foglalkozásokat, nagyon sokszor annak a következménye, hogy egyes óvónők minden mennyiségi foglalkozáson kizárólag csak a didaktikus játék módszerét alkalmazzák. A pedagógiai gyakorlat igazolja azt a tényt, hogy a didaktikus játék módszerének alkalmazása csak abban az esetben létjogosult, amennyiben azt az adott didaktikai feladatok megvalósításának érdekében választjuk és tervezzük meg. Vizsgáljuk meg, hogy a didaktikus játék módszerének alkalmazása során milyen szempontokat kell figyelembe venni? 1. Tekintettel kell lenni az életkori sajátosságokra, a foglalkozás anyagára és az ebből eredő didaktikai feladatokra. 2. A didaktikus játék cselekményét a foglalkozási feladatok eredményes megvalósítása érdekében kell megválasztani. 3. A didaktikus játék cselekményét meg kell tervezni. Pontosan le kell rögzíteni, hogyan folyjon le a cselekmény, hogyan lehet minden gyereket bevonni, illetve hogyan lehet érdeklődését állandósítani mások cselekvése közben. Mikor milyen kérdéseket, feladatokat kell adni a gyermekeknek? Például: figyeljétek, hogyan vásárolnak! Figyeljétek, hogy hány almát, körtét stb. vásárolnak? Ki vásárol kevesebb almát, diót — ki vásárol több almát, diót stb.? Gyerekek, mit gondoltok, melyik kisfiú az ügyesebb, melyiket fogja édesanyja megdicsérni? (A felszólított gyermek megmondja.) Miért? — Mert ez a kisfiú több almát vásárolt. És a másik kisfiú mennyi almát vásárolt? (Kevesebbet.) Arra kell törekedni, hogy a didaktikus játék cselekménye minél több önálló gondolkodást igénylő kérdést és feladatot tartalmazzon. 4. Az adott didaktikus játékcselekményeken belül az egyes játékszituációk logikusan kövessék egymást, életszernek legyenek. Az egyes játékszituációk érdekesek és örömet okozóak legyenek. Ne váljék a játékcselekmény unalmassá és fárasztóvá. 5. A didaktikus játékhoz felhasználandó segédeszközöket a foglalkozás didaktikai feladata és játékcselekménye határozza meg. Azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról a nagyszerű lehetőségekről, amelyeket más módszerek és szemléltetési eljárások alkalmazása rejt magában. Csak egyről hadd tegyek említést, a bábjátékról. Hosszabb, jól kontrollált kísérletsorozat győzött meg arról, hogy a középső és a nagycsoportosok számolási kedvét, ilyen irányú tevékenységük sikerességét mily nagy mértékben fokozta a bábozásnak, mint módszernek az alkalmazása. Egyben szeretném megjegyezni még azt is, hogy a bábjáték módszerét a kézikönyv jelenleg nem tünteti fel a mennyiségi foglalkozások módszereként, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy indokolatlanul mellőzzük. A bábjátékot általában a gyakorlás, az ismeretrögzítés, de az ismeretfeldolgozás módszereként is eredményesen alkalmazhatjuk. íme egy mennyiségi foglalkozás, ahol az ismeretek megszilárdításának, elmélyítésének didaktikai feladatát a bábozás módszerével oldották meg. 36
