Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 10. szám - Mózsi Ferenc: A szak- és érdekkörök reneszánsza?
NOSCE TE IPSUM! ISMERD MEG ÖNMAGADAT! MÖZSI FERENC A SZAK- ÉS ÉRDEKKÖRÖK RENESZÁNSZA? „Az igazán müveit ember nem az, aki jeles színvonalon mindenhez ért, hanem aki mindenben átlátta a legfontosabbat és ezen felül egy valamiben képes alkotni is valamit. Iskoláink ne neveljenek egérszürkén közepes, félénk emberkéket, hanem egy valami iránt rajon- góan érdeklődő, áttörően bátor tanítványokat (Részlet az általános középiskolák igazgatóinak ez év februári gyűlésén, Komáromban elhangzott beszédből.) A tények arra figyelmeztetik a csehszlovákiai magyar pedagógusokat, hogy az oktató-nevelő munka hatékonyságát lényegesen emelni kell. Minden objektív nehézséget — még a tanulók szociális helyzetéből eredő hátrányos helyzetét is! — legyőzve el kell érnünk, hogy hazánk magyar dolgozóinak gyermekei versenyképesek legyenek és már az alapiskolában megkapják azt az „induló-sebességet“, amely versenyképessé teszi őket a középiskolákban és az egyetemeken. Az elkövetkező években mélyreható pedagógiai és népművelési, anyagi és szervezési lépésekre van szükség, hogy hazánk minden részében, nemzetiségre való tekintet nélkül, mindenütt egyrészt az azonos beiskolázási feltételeket meg tudjuk teremteni, másrészt pedig a továbbtanulás igényét is, szaknyelven; teremtsünk a távlati társadalmi igényeknek megfelelő továbbtanulási potenciát. Fokozatosan támogatni kell ezért minden olyan pedagógiai, népművelői kezdeményezést, amely már eddig is sikert hozott: a közép- és főiskolára előkészítő tanfolyamokat, a korrepetálásokat, (főleg szlovák nyelvből és matematikából), stb.... Továbbra is külön figyelmet kívánunk fordítani a tehetségek felkutatására és támogatására. Ahol lehet, szakköröket kell szerveznünk, bővítenünk kell a félszakos oktatást az alapiskolák 4—5. osztályaiban és több tanulót kell bekapcsolnunk a jövőben a nem kötelező tantárgyak tanításába a 6—8. osztályokban. Ezen a téren még elég jelentős kvantitatív eltérések is vannak a szlovák és a magyar tannyelvű iskolák között. Pl. Szlovákiában az alapiskolában a biológiai gyakorlatokat az 1966/67 iskolai évben a tanulók 7,3 százaléka, a magyar tannyelvű iskolákban viszont csak 5,21 százaléka látogatta. A kémiai gyakorlatokban össz-szlovákiai viszonylatban a tanulók 9,3 százaléka, a magyar iskolák viszonylatában viszont csak 5,1 százaléka vett részt. Hasonló helyzetre mutatnak rá az 1967/68 iskolai statisztikai adatok a többi nem kötelező tantárgy tanításában is (pl.: fizikai gyakorlatok, az angol, francia, német nyelv). A jól vezetett szakkörök és a nem kötelező tantárgyak tanítása a tehetségek kibontakoztatásának, a tanulók művelődési vágya elmélyítésének, továbbtanulási potenciája emelésének jó lehetőségei, de alkalmat adnak a pályára irányításra, a hivatástudat kimunkálására. Sajnos, sok esetben nem ezt tapasztaltuk. Eléggé általános az a gyakorlat, hogy a pedagógus a szakköri 293