Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 1. szám - Egri Ferenc: Bevezető óra a középkor - feudális társadalmi forma történelmi anyagába
már saját termelőeszközeivel dolgozott, ezért vigyázott azokra. A bérbe kapott földért köteles volt a jobbágy meghatározott számú napon át ingyen dolgozni földesura birtokán (robot), és a saját termésének előre meghatározott részét átadni földesurának (természetbeni adó). Így a jobbágy már érdekelt lett a termelésben. Ha többet termelt, több maradt neki, de egyben több jutott földesurának is. A feudális rendszer végeredményben tehát az uralkodó osztály további meggazdagodását segítette elő. A feudális társadalmat három részre osztjuk: a) korai feudalizmus (V—XI. század), b) fejlett (virágzó) f. (XI—XV. század), c) kései feudalizmus (XVI—XVII. század). Az átvett anyagot még szóban kibővítjük, esetleg konkrét magyarázattal érthetőbbé tesszük. Ilyen nehezebb fogalom: a föld, mint értékmérő. Fontos megértetni tanulóinkkal, hogy az egyén birtokában lévő föld nagysága határozza meg az egyénnek a társadalomban betöltött szerepét, illetve hatalmát. Ha ezt tanulóink megértették, könnyebb dolguk lesz a 8. évfolyamban, amikor a kapitalista társadalmi forma gazdasági alapját kell megmagyarázni, és megállapítani a különbséget a feudalizmus gazdasági alapjával szemben. Ennél az anyagnál utalhatunk a feudális ranglétra kialakulására. A barbár népek királyai hadvezéreiknek osztották szét a rabszolgatartó államok kisajátított földjének egy részét. A hadvezérekből lett földesurak — mint a király vazallusai — pedig bérbe adták földjüket a katonákból, foglyokból, rabszolgákból, szabad parasztokból és állattenyésztőkből lett jobbágyoknak — saját vazallusaiknak. A jobbágy érdekeltségét a termelésben konkrét példával lehet a legjobban megértetni: a jobbágy köteles volt pl. termésének felét beszolgáltatni. Mikor járt jobban, ha 100 vagy 200 kg gabonát termelt? És melyik esetben járt jobban a földesúr? Fontos feladat hangsúlyozni a rabszolgatartó társadalomból a feudális társadalomba való átmenet lassú voltát. Ma még rabszolgák és holnap már jobbágyok? Nem! Az átalakulás hosszú fejlődés eredménye. A feudális termelési forma a termelés magasabb szintjét képviselte. Elsősorban nagyobb munkatermelékenységével győzött a régi társadalmi rend felett, mélyreható gazdasági, politikai és kulturális változásokat idézve elő. Ilyen magyarázat után tanulóink megértik a feudális társadalmi forma keletkezésének szükségességét — történelmileg elkerülhetetlen voltát —, gazdasági életének lényegét, és további tanulmányaik során majd bizonyára nem okoz nekik nehézséget a feudalizmus gazdasági és szociális lényegének megértése tudományosabb alapon. (Itt Leninnek a feudalizmusról írt elméletére gondolok.) Az eddig elmondottak átvételének hasznát látjuk az egész év folyamán. Az évi anyag több részénél támaszkodhatunk tanulóink ismereteire. így pl. „A jobbágyok“ fejezetben a 35. oldalon, a fejlett feudalizmus tanításánál, amikor a természetbeni adóval szemben túlsúlyba jutott a pénzbeli adó, a városok kialakulásának tanításánál, amikor a feudális társadalom kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályaihoz továbbiak csatlakoznak, vagy a feudalizmus újra-megszilárdulásá- nak tanításánál, amikor országainkban ismét túlsúlyba jut a robot a dézsmával szemben —, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Már ennyiből is látni, miszerint a lediktált szöveget érdemes azonnal az év elején megtaníttatni, mégpedig úgy „mint a vízfolyás“. A tanév első óráján ugyancsak megemlítjük a feudalizmus felosztását. A feudalizmus korszakai gazdasági alapjának az átvételére az első órán azonban aligha jut idő. Pedig ez is fontos. Nem elég, ha tanulóink gazdasági alapon különbséget tdnak tenni a rabszolgaság és feudalizmus között. Szükséges, hogy 19
