Szocialista Nevelés, 1967. szeptember-1968. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)

1967-09-01 / 1. szám - Egri Ferenc: Bevezető óra a középkor - feudális társadalmi forma történelmi anyagába

a feudalizmus egyes korszakait is képesek legyenek elválasztani egymástól azok gazdasági és szociális lényegében is. Ezért mindig mielőtt rátérnénk az egyes korszakok tanulására (5., 50., 144. oldal), vegyük át a korai, fejlett illetve kései feudalizmus jellemző gazdasági vonásait.

Az egyes korszakoknál a lediktált anyag magába foglalhatja a következő jelszavas részeket:

1. Korai feudalizmus (V—XI. század):

— feudális viszonyok kialakulása, szabad termelőknek jobbágysorsba süly- lyestése,

— a termelőerők alacsony fejlettségi foka,

— naturális gazdálkodás (kereskedelem hiánya),

— városok csak mint a politikai élet központjai léteznek.

2. Fejlett (virágzó) feudalizmus (XI—VI. század):

— vaseke, erdőirtás,

— második munkamegoszlás (az ipar elválik a mezőgazdaságtól),

— városok kialakulása, mint az ipar és kereskedelem központjai,

— pénz és a pénzzel való kereskedelem a cserekereskedelem helyett.

3. Kései feudalizmus (XVI—XVII. század):

— feudális voszonyok bomlása,

— kapitalista termelési forma megjelenése,

— világkereskedelem kialakulása,

— Európa gazdaságilag két részre válik (Nyugat-Európa: kapitalista viszonyok kezdenek kialakulni. Közép- és Kelet-Európábán: a feudalizmus újraerősödik — majorságok),

— első burzsoá forradalmak: (reformáció, német parasztháború, németalföldi forradalom).

Ha gazdasági szempontból átvesszük előre a feudalizmus egyes korszakait, munkánk sokkal könnyebb lesz, mert a korszakokhoz tartozó anyag átvételekor állandóan utalhatunk tanulóink ismereteire.

Végül pedig szeretném megemlíteni, hogy írásomban egy teljes és három fél történelemórával foglalkoztam. A tantervbe ezeket az órákat nem számították be, de érdemes időt szorítani számukra. Hasznát egyrészt a már fent elmondottakban láthatjuk, másrészt pedig abban, hogy tanulóink a történelemre nem mint egymás után következő mesék összességére fognak tekinteni, hanem az egymással összefüggő eseményekből álló, állandóan előrehaladó, változó és fejlődő emberi társadalom történelmét látják benne.

Ülésezett a nemzetiségi iskolák ügyeit intéző Szubkomisszió

Június 14-én Prešovon az ukrán, július 5-én pedig Bratislavában az SZNT nemzeti iskolák Szubkomissziójának magyar szekciója ülésezett. Mózsi Ferenc bevezető előadása után a Szlovák Tankönyvkiadó magyar szerkesztőségének beszámolóját Jeszenkovits Vilmos adta elő. A Szubkomisszió tagjai egyöntetűleg ismerték el a kilencéves alapiskolák nagyszerű tankönyvvel és módszertani irodalommal való ellátását. A beszámolókat élénk vita követte, melynek során Werdenich József, Sáfi Árpád, Kecsey Károly, Herdics János, Bódi Béla, Újvári László, Broczkó Gyula, Varga Lajos, ing. Kanyicka Teodor értékes javaslatokkal gazdagították a Szubkomisszió ülését.

20